| Muszan () (무산군) | |
| Elhelyezkedése Észak-Hamgjong () tartományban | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Észak-Hamgjong () |
| Székhely | Muszan-up () |
| Alapítás éve | 1438 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 123 721 fő (2008) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1300 km² |
| Időzóna | Koreai idő, UTC+9:00 |
![]() | |
Muszan (hangul: 무산군, Muszan-kun, handzsa: 茂山郡, RR: Musan-kun, ’dús hegy’) megye Észak-Koreában, Észak-Hamgjong () tartományban.
A megye eredetileg Kogurjo () része volt, a 660-as évek második felétől egészen 926-ig Palhe () fennhatósága alá tartozott. Mai nevét először 1438-ban nyerte el, ekkor még az „öreg dús hegy” jelentéssel bíró Komuszan () (고무산; 古茂山) alakban, amelyet a területén található, fákkal dúsan borított magas hegy miatt kapott. Ekkor még Purjong () megye része volt. 1674-ben átnevezték Muszan ()ra, 1684-ben pedig Muszan-pu ()ra (무산부; 茂山府). 1694-ben Purjong () és Hörjong () megyék területeinek egy részét hozzácsatolták. 1895-ben megyei rangra emelték, előbb Kjongszong () közigazgatása alá sorolták be, egy évvel később pedig a tartományi rendszer visszaállítása és Hamgjong () tartomány 1896-os kettéosztása után Észak-Hamgjong () tartományhoz került. 1946-ban a közigazgatási átszervezések nyomán területeinek egy részét Jonsza () megyéhez, illetve Rjanggang () tartomány Tehongdan (), Szamdzsijon (), illetve Pegam () megyéihez csatolták. 1977 novemberétől Cshongdzsin () város része lett, 1985 júliusától ismét önálló megye.
Északnyugatról a Tumen (koreaiul: Tuman) túlpartján Kína Csilin () tartománya, északkeletről Hörjong () város, keletről Purjong () megye és Cshongdzsin () város, délről Kjongszong () megye, délnyugatról és nyugatról pedig Jonsza () megye határolja.
Legmagasabb pontja egy 2270 méter magas, ismeretlen nevű hegycsúcs Oncshon-ri () közelében.
1 községből (up ()), 15 faluból (ri ()) és 6 munkásnegyedből (rodongdzsagu ()) áll:
|
|
Muszan () megye gazdaságát hagyományosan a vasércbányászat, a fakitermelés és a burgonyatermesztés alkotta, azonban a termelés 1945-ig elhanyagolható volt az elavult technológia miatt. 1945 után az iparosítás a bányaipar fejlődésének kedvezett, így napjainkban ez tekinthető a megye húzóágazatának. A megye legnagyobb és legfontosabb ipari létesítménye a Muszani () Bányászati Egyesített Ipartelep (무산광산련합기업소; 茂山鑛山聯合企業所). Az erdőgazdálkodás és a fakitermelés napjainkban másodlagos szerepet tölt be a megye gazdasági életében, megközelítőleg tíz erdészház és fakitermelő telep található Muszanban (), köztük a Majangi () Rétegelt lemez- és Keményfatermelő Telep (마양합판원목생산사업소; 馬養合板原木生産事業所), illetve a Jonszangi () Erdészeti Telep (연상림산사업소; 延上林産事業所).
Muszan () megye egy ipari egyetemnek, egy bányaipari főiskolának és ismeretlen számú általános, illetve középiskolának ad otthont.
A megye ismeretlen számú egészségügyi intézménnyel rendelkezik, köztük egy megyei szintű kórházzal, és több másik kórházzal, illetve klinikával.
A megye közutakon a szomszédos megyék felől közelíthető meg. A megye vasúti kapcsolattal rendelkezik, a Muszan () vasútvonal és a Pengmu () vasútvonal része. Ezen felül rendelkezik saját bányavasúttal is.