| Eszkimó-köd | |
| Megfigyelési adatok | |
| Epocha | J2000.0 |
| Csillagkép | Gemini |
| Rektaszcenzió | 07h 29m 10,7s |
| Deklináció | 20° 54′ 43″ |
| Vöröseltolódás | 0,000714 |
| Távolság | 5000 fényév fé,
|
| Típus | |
| Más elnevezések | Caldwell 39, NGC 2392 |
Az Eszkimó-köd (más néven NGC 2392 vagy Caldwell 39) egy planetáris köd a Gemini (Ikrek) csillagképben.
A ködöt William Herschel német-angol csillagász fedezte fel 1787. január 17-én.
Elnevezését annak köszönheti, hogy egy földi telepítésű távcsővel szemlélve egy szőrmés eszkimócsuklyára emlékeztet a köd. Az objektumot a középpontjában lévő csillagból sugárirányban kifelé mozgó anyagból álló gyűrű övezi. Ezek a gyűrűk mindössze néhány ezer éve váltak le a vörös óriás fázisban lévő csillagról, aki mérete miatt nem tudta megtartani külső burkait. A köd különböző kémiai elemeit is meg tudjuk határozni: a vörös a nitrogénnek, a zöld a hidrogénnek, a kék az oxigénnek, a lila pedig a héliumnak felel meg.
Abszolút magnitúdója 0,4 m, sugara 0,34 fényév.
Már egy kis méretű, 15 cm-es amatőrcsillagász távcsővel 100-szoros nagyításban is megfigyelhető. Jól bírja a nagyítást, 400x körül (ha a légkör is besegít) észrevehető az eszkimó arc.