Az LPC (Low Pin Count) egy 32 bites mikrovezérlőket tartalmazó integrált áramkörcsalád az NXP Semiconductorstól (korábban Philips Semiconductors). Az LPC csipek rokon sorozatokba vannak csoportosítva, amelyek ugyanazon 32 bites ARM processzormag köré épülnek, mint például Cortex-M4F, Cortex-M3, Cortex-M0+, vagy Cortex-M0. A „Low Pin Count” (alacsony csatlakozószám) elnevezés a korábbi 8-bites mikrovezérlőkhöz viszonyított egyszerűbb csomagolására utal. Minden LPC csip az alapvető processzormagon kívül tartalmaz statikus RAM memóriát, beágyazott flashmemóriát, hibakeresési (debug) interfészt és különböző perifériákat. A legkorábbi LPC sorozat az Intel 8 bites 80C51 magján alapult. 2011 februárjára az NXP több mint egymilliárd Arm processzor-alapú csipet szállított.

Az összes újabb LPC család ARM magokon alapul, amelyeket az NXP Semiconductors licencel az Arm Holdingstól, majd saját perifériákat ad hozzá, mielőtt a tervezést szilíciumlapkává alakítja. Az NXP az egyetlen gyártó, amely ARM Cortex-M magokat dual in-line tokozásban szállít: például az LPC810 (0,3 inch széles) DIP8-ba, az LPC1114 pedig (0,6 inch széles) DIP28 tokozásba kerül. Az alábbi táblázatokban az NXP LPC mikrovezérlő családok összegzése látható.
|
|
| LPC4000 család | |
| Gyártás | aktuális |
| Tervező | NXP Semiconductors |
| Max CPU órajel | 120–204 MHz |
| Utasításkészlet | Thumb, Thumb-2, Sat Math, DSP, FPU |
| Mikroarchitektúra | ARM Cortex-M4F ARM Cortex-M0 |
A Wikimédia Commons tartalmaz LPC4000 család témájú médiaállományokat. | |

Az LPC4xxx sorozat az ARM Cortex-M4F magon alapul.
Az LPC4300 sorozat két vagy három ARM-maggal rendelkezik, egy ARM Cortex-M4F-fel és egy vagy két ARM Cortex-M0-val. Az LPC4350 csipek kivezetéskompatibilisek az LPC1850 csipekkel. Az LPC4330-Xplorer fejlesztőkártya beszerezhető az NXP-től. A sorozat főbb jellemzői:
Az LPC4000 sorozat egyetlen ARM Cortex-M4F processzormagon alapul. Az LPC408x csipek kivezetéskompatibilisek az LPC178x csipekkel. A sorozat összefoglalója:
| LPC3000 család | |
| Gyártás | jelenleg |
| Tervező | NXP Semiconductors |
| Max CPU órajel | 266 MHz |
| Utasításkészlet | Thumb, ARM |
| Mikroarchitektúra | ARM9 |
A Wikimédia Commons tartalmaz LPC3000 család témájú médiaállományokat. | |
Az LPC3xxx sorozat az ARM926EJ-S magot használja, és a Nexperia egylapkás rendszer (SoC) platformon alapul. Ez volt az első 90 nm-es ARM9 MCU processzorcsalád.
Az LPC3200 sorozat az ARM926EJ-S processzormagon alapul.
Az LPC3100 sorozat az ARM926EJ-S processzormagon alapul. Az LPC3154-et az NXP az LPC-Link debugger megvalósítására használja az összes LPCXpresso kártyán. Az LPC3180 mag maximálisan 208 MHz-es órajelen működik, és interfészekkel rendelkezik SDRAM, teljes sebességű USB 2.0, NAND flash, Secure Digital (SD) kártyák és I²C soros sín számára.
| LPC2000 család | |
| Gyártás | jelenleg |
| Tervező | NXP Semiconductors |
| Max CPU órajel | 72 MHz |
| Utasításkészlet | Thumb, ARM |
| Mikroarchitektúra | ARM7, ARM9 |
A Wikimédia Commons tartalmaz LPC2000 család témájú médiaállományokat. | |
Az LPC2000 egy 1,8 voltos ARM7TDMI-S magon alapuló, max. 80 MHz-en működő sorozat, amely számos perifériával van ellátva, melyek között találhatók soros interfészek, 10 bites ADC/DAC átalakítók, időzítők, rögzítés-összehasonlítás timerfunkció, PWM, USB interfész, és külső sín opciók. A flashmemória 32 KiB-tól 512 KiB-ig, a RAM mérete 4 KiB-tól 96 KiB-ig terjedhet.
Az NXP-nek van két kapcsolódó sorozata, amely nem használja az LPC nevet, az LH7 sorozat, amely az ARM7TDMI-S és ARM720T magokon alapul, és az LH7A sorozat, ami pedig az ARM9TDMI magon.
Az LPC2900 sorozat az ARM968E-S processzormagon alapul.
Az LPC2400 sorozat az ARM7TDMI-S processzormagon alapul.
Az LPC2300 sorozat az ARM7TDMI-S processzormagon alapul. Az LPC2364/66/68 és az LPC2378 teljes sebességű USB 2.0 eszközök két CAN interfésszel és 10/100 Ethernet MAC-val LQFP100 és LQFP144 tokozásban. Többfajta periféria is támogatott, beleértve egy 10 bites 8 csatornás ADC-t (analóg-digitális átalakítót) és egy 10 bites DAC-t.
Az LPC2200 sorozat az ARM7TDMI-S processzormagon alapul.
Az LPC2100 sorozat az ARM7TDMI-S processzormagon alapul. Az LPC2141, LPC2142, LPC2144, LPC2146 és LPC2148 teljes sebességű USB 2.0 eszközök LQFP64 kiszerelésben. Többféle perifériát támogat, beleértve egy vagy két 10 bites ADC-t és egy opcionális 10 bites DAC-t.
| LPC1000 család | |
| Gyártás | jelenleg |
| Tervező | NXP Semiconductors |
| Max CPU órajel | 30 – 180 MHz |
| Utasításkészlet | Thumb, Thumb-2 |
| Mikroarchitektúra | ARM Cortex-M3 ARM Cortex-M0 |
A Wikimédia Commons tartalmaz LPC1000 család témájú médiaállományokat. | |

Az NXP LPC1000 család hat mikrovezérlő-sorozatból áll: LPC1800, LPC1700, LPC1500, LPC1300, LPC1200, LPC1100. Az LPC1800, LPC1700, LPC1500 és LPC1300 sorozatok az ARM Cortex-M3 processzormag köré épülnek. Az LPC1200 és LPC1100 sorozatok a Cortex-M0 processzormagon alapulnak.
Az NXP LPC1800 sorozat az ARM Cortex-M3 magon alapul. Az LPC1850 kivezetéskompatibilis az LPC4350 alkatrészekkel. A rendelkezésre álló tokozások a TBGA100, LQFP144, BGA180, LQFP208 és BGA256. Az LPC4330-Xplorer fejlesztőkártyát az NXP forgalmazza.
Az Apple M7 és M8 mozgásérzékelő társprocesszor csipek valószínűleg az LPC1800 sorozaton alapulnak, mint például az LPC18A1 és LPC18B1.
Az NXP LPC1700 sorozat az ARM Cortex-M3 magon alapul. Az LPC178x kivezetéskompatibilis az LPC408x alkatrészekkel. A rendelkezésre álló kiszerelések az LQFP80, LQFP100, TFBGA100, LQFP144, TFBGA180, LQFP208 és TFBGA208. Az LPC1769-LPCXpresso fejlesztőkártya beszerezhető az NXP-től. Az mbed LPC1768 panel szintén elérhető. Az LPC1788 alapú EmCrafts LPC-LNX-EVB próba- és fejlesztőpanelhez μClinux operációs rendszer is rendelkezésre áll.
Az NXP LPC1500 sorozat az ARM Cortex-M3 magon alapul. Az elérhető kiszerelések az LQFP48, LQFP64 és LQFP100. Az LPC1549-LPCXpresso fejlesztőkártyát az NXP forgalmazza, motorvezérlő készlettel együtt.
Az NXP LPC1300 sorozat az ARM Cortex-M3 magon alapul. Az elérhető kiszerelések a HVQFN33, LQFP48 és LQFP64. Az LPC1343-LPCXpresso és LPC1347-LPCXpresso fejlesztőkártya az NXP-től kaphatók.
Az NXP LPC1200 család az ARM Cortex-M0 magon alapul. 2 sorozatból áll: LPC1200 és LPC12D00. Az elérhető kiszerelések az LQFP48, LQFP64 és LQFP100. Az LPC1227-LPCXpresso fejlesztőkártyát az NXP forgalmazza.
Az NXP LPC1100 család az ARM Cortex-M0 magon alapul. 8 sorozatból áll: LPC1100 Miniature, LPC1100(X)L, LPC1100LV, LPC11A00, LPC11C00, LPC11D00, LPC11E00 és LPC11U00. A sorozat nagy konkurenciát képzett a 8 bites mikrovezérlőkkel szemben. Feldolgozási teljesítménye messze meghaladja a 8 bites konkurens kialakítások képességeit, a kódsűrűség és fogyasztás terén is felveszi a versenyt, a kapcsolati lehetőségek és az egyszerű fejlesztés terén pedig egyértelmű előnye van.
Az LPC1100 sorozat elsősorban az ultra kicsi „lábnyomot”, azaz fizikai méreteket célozza meg. A kapható kiszerelése WLCSP16 (2,17 × 2,32 mm). A megfelelő LPC1104-LPCXpresso fejlesztőkártya elérhető az NXP-től.
Az LPC1100(X)L sorozat három alsorozatból áll: LPC111x, LPC111xL és LPC111xXL. Az LPC111xL és LPC111xXL tartalmazzák a teljesítményprofilokat, az időablakos watchdog időzítőt, és egy konfigurálható nyitott kollektoros (open-drain) módot. Az LPC1110XL a készlethez hozzáad egy nem maszkolható megszakítást (NMI) és törlési funkciót a belső flash a 256 bájtos lapjaihoz. Az LPC1114-LPCXpresso és LPC1115-LPCXpresso fejlesztőkártya az NXP-től kaphatók. A sorozatok tulajdonságainak áttekintése:
Az LPC1100LV sorozat elsősorban a alacsony, 1,65–1,95 volt közötti üzemi feszültségtartományt célozza meg. I²C átvitele 400 kHz-re van korlátozva. Rendelkezésre áll kétféle tápellátási lehetőséggel: Egy 1,8 voltos egyetlen tápellátású (WLCSP25 és HVQFN24 kiszerelésben), vagy 1,8 volt (mag) / 3,3 volt (IO/analóg) kettős tápellátással, 5 voltos toleráns I/O-val (HVQFN33 tokozásban). WLCSP25 (2,17 × 2,32 mm), HVQFN24 és HVQFN33 tokokban hozzáférhető.
Az LPC11A00 sorozat elsősorban analóg funkciókat céloz meg, mint például: 10 bites ADC, 10 bites DAC, analóg komparátorok, analóg feszültségreferencia, hőmérsékletérzékelő, EEPROM memória. WLCSP20 (2,5 × 2,5 mm), HVQFN33 (5 mm x 5 mm), HVQFN33 (7 mm x 7 mm), LQFP48 tokokban elérhető.
Az LPC11C00 sorozat elsősorban a CAN busz funkcióit célozza, mint például: egy MCAN vezérlő, és az LPC11C22 és LPC11C24 alkatrészek tartalmaznak egy lapkára integrált nagy sebességű CAN adó-vevőt. A kapható kiszerelése LQFP48. Az LPC11C24-LPCXpresso fejlesztőkártya elérhető az NXP-től.
Az LPC11D00 sorozat elsősorban a #:mit# célozza LCD kijelző funkciókat, mint például: 4 x 40 szegmenses LCD-meghajtó. A kapható kiszerelése LQFP100.
Az LPC11E00 sorozat elsősorban az EEPROM memóriát és Intelligens kártya funkciókat célozza.
Az LPC11U00 sorozat elsősorban az USB körüli funkciókat célozza, mint például: USB 2.0 teljes sebességű vezérlő. Ez az első Cortex-M0 ROM-ba integrált meghajtókkal. Ez a sorozat kivezetés-kompatibilis az LPC134x sorozattal. Az LPC11U14-LPCXpresso fejlesztőkártya elérhető az NXP-től. Az mbed LPC11U24 kártya szintén elérhető.
| LPC800 család | |
| Gyártás | 2012 novembere – jelen |
| Tervező | NXP Semiconductors |
| Max CPU órajel | 30 MHz |
| Utasításkészlet | Thumb alkészlet, Thumb-2 alkészlet |
| Mikroarchitektúra | ARM Cortex-M0+ |
A Wikimédia Commons tartalmaz LPC800 család témájú médiaállományokat. | |
Az NXP LPC800 mikrovezérlő család az Cortex-M0+ ARM processzormagon alapul. Egyedi jellemzői közé tartozik egy pin switch mátrix, konfigurálható állapotú időzítő, órajel nélküli ébresztésvezérlő, egyciklusos GPIO, és a DIP8 tokozás. Az LPC812-LPCXpresso fejlesztőkártya elérhető az NXP-től. A sorozat összefoglalója a következő:
Az LPC900 sorozat 8 bites 80C51 processzormagra épülő örökölt (korábbi generációs) eszközöket tartalmaz.
Az LPC700 sorozat 8 bites 80C51 processzormagra épülő örökölt (korábbi generációs) eszközöket tartalmaz.

Az LPCXpresso kártyákat az NXP értékesíti, hogy gyors és egyszerű módot biztosítson a mérnökök és fejlesztők számára a mikrovezérlő csipek kiértékelésére. Az LPCXpresso kártyákat közösen fejlesztette az NXP, a Code Red Technologies, és az Embedded Artists cégek.
Minden LPCXpresso kártya a következő közös jellemzőkkel rendelkezik:
|
A következő LPCXpresso kártyák léteznek:
|
A következő mbed kártyák léteznek:
|
Minden LPC mikrovezérlő rendelkezik ROM-ba integrált bootloaderrel (rendszerbetöltővel), amely támogatja a bináris kép betöltését a flash-memóriába egy vagy több periféria segítségével (családonként változó). Mivel minden LPC bootloader támogatja az UART perifériáról történő betöltést, és a legtöbb alaplapon UART csatlakozik az RS-232 soros porthoz vagy egy USB–UART adapter IC-hez, így ez egy univerzális módszer az LPC mikrovezérlők programozására. Néhány mikrovezérlő megköveteli, hogy a célkártyán legyen valamilyen mód a ROM-ba helyezett bootloaderből történő rendszerindítás (boot) engedélyezésére és letiltására (jumper / kapcsoló / gomb formájában, ha van). Néhány programozó alkalmazás:
Az ARM chipek dokumentációjának mennyisége ijesztő, különösen a kezdők számára. Az elmúlt évtizedek mikrokontrollereinek dokumentációja könnyen összefogható lenne egyetlen dokumentumban, de a csipek fejlődésével együtt nőtt a dokumentáció mennyisége is. A teljes dokumentáció különösen nehezen áttekinthető az összes ARM chip esetében, mivel az IC gyártó (NXP Semiconductors) és a CPU mag szállítójának (Arm Holdings) dokumentumaiból áll.
Egy tipikus felülről lefelé haladó dokumentációs fa a következő: a gyártó weboldala, a gyártó marketing fóliái, gyártói adatlap a pontos fizikai chiphez, a gyártó részletes referenciakézikönyve, amely leírja a fizikai chipcsalád általános perifériáit és aspektusait, ARM mag általános felhasználói kézikönyv, ARM mag műszaki referenciakézikönyv, ARM architektúra referencia kézikönyv, amely leírja az utasításkészlet(ek)et.
Az NXP további dokumentumokkal is rendelkezik, mint például: fejlesztőpanelek felhasználói kézikönyvei, alkalmazási megjegyzések, kezdeti útmutatók, szoftverkönyvtár-dokumentáció, hibajegyzékek és egyebek. Lásd a További információk részben a hivatalos NXP és ARM dokumentumokra mutató hivatkozásokat.
Ez a szócikk részben vagy egészben a NXP LPC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.