| Újmadárszabásúak | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora kréta – jelen | ||||||||||||||||||||
Mandarinréce (Aix galericulata) | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Újmadárszabásúak témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Újmadárszabásúak témájú médiaállományokat és Újmadárszabásúak témájú kategóriát.
|
Az újmadárszabásúak vagy tarajos szegycsontúak (Neognathae) a madarak (Aves) osztályának egyik alosztályágát alkotják. Ez a csoport magában foglalja csaknem az összes ma élő madarat, közel 10 000 faj tartozik ide. Testvércsoportjuk a futómadár-szabásúak (Palaeognathae) alosztályága.
Felépítésükre jellemző, hogy szájpadjuk csontos elemei kicsi és könnyű csontokká egyszerűsödtek. Tarajos szegycsontú madarak, a szegycsonton jól fejlett taraj (carina) található, amely a repülőizmok tapadási helyéül szolgál.
Túlnyomó többségük a szárnyait mozgásszervként használja. Legtöbb fajuk röpképes, röpképtelen fajaik többségében a szárny az úszást szolgáló evező-szervvé módosult. Egyes csoportjaik szárnyukkal evezni és repülni egyaránt tudnak, ilyenek például az alkák és a búvárok.
Néhány fajnál a szárnyak kapaszkodó szervként is működnek, különösen fiókakorban, itt a szárnyak ujjain funkcionális karmok lehetnek, mint például a hoacin esetében.
Emlősöktől elzárt, szárazföldtől távoli szigeteken kialakult néhány olyan fajuk, mint például a dodó, melyeknél a szárny másodlagosan elveszítette a mozgásszervi funkciót.
Az alábbi rendszertani felsorolás Jarvis, E.D. et al. (2014), valamint Yury, T. et al. (2013) filogenetikus rendszertana alapján van felállítva: