Ngor kolostor

Ngor kolostor
TelepülésQumig township
Vallásszakjapa
Építés befejezése1429
Elhelyezkedése
Ngor kolostor (Tibet)
Ngor kolostor
Ngor kolostor
Pozíció Tibet térképén
é. sz. 29° 07′ 07″, k. h. 88° 49′ 30″29.118600°N 88.825000°EKoordináták: é. sz. 29° 07′ 07″, k. h. 88° 49′ 30″29.118600°N 88.825000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ngor kolostor témájú médiaállományokat.

A ngor kolostor vagy ngor evam csöden (tibeti: ངོར་ཨེ་ཝམ་ཆོས་ལྡན།, kínai: 鄂尔艾旺却丹寺) kolostor a tibeti Ü-Cang tartományban Sigace prefektúraszintű várostól mintegy 20 km-re délnyugatra. Ez a tibeti buddhizmus szakja iskolájának a második legfontosabb gompája. Itt található egyben a vadzsrajána buddhizmus ngor iskolájának legfőbb temploma is.

Története

A ngor kolostor eredete Ngorcsen Kunga Szangpóig (vagy Kunga Zangpo vagy Kun dga 'bzang po, tibeti: ངོར་ཆེན་ཀུན་དགའ་བཟང་པོ།, 1382-1444) nyúlik vissza, aki 1429-ben alapította ezt a kolostort. Az itt található szanszkrit nyelvű szövegekben gazdag könyvtár nagy hírnévre tett szert, amely szintén tartalmaz 15. századi nevar eredetű festményeket. 18 egykori felsőfokú intézménye közül csupán egyet állítottak helyre, a Lamdre Lhakang-ot. Egykor mintegy 400 szerzetes tanult it, ma már csupán egy tucat él itt.

A Lamdre Lhakang alatt található egy 60 sztúpából álló felújított sztúpa sor, azonban az egykori mandala festmények hiányoznak róluk. Ezeket ma Japánban őrzik, és a róluk készült dokumentációt ki is adták.

A ngor kolostor egyik jeles alakja Ngorcsen Koncsog Lhundrup, aki a kolostor 10. apátja volt.

A ngor iskola a tantra tanulására és gyakorlására helyezi a fő hangsúlyt. Az iskola szintén neves a hosszú – olykor egész életre szóló – elvonulásairól és szertartásairól. A ngor jelenlegi vezetője Luding Khenpo, aki ma Észak-Indiában él száműzetésben.

Jegyzetek

  1. ↑ Dowman (1988), p. 274.
  2. ↑ Townsend, Dominique; Jörg Heimbel (2010. április). "Ngorchen Kunga Zangpo". The Treasury of Lives: Biographies of Himalayan Religious Masters. Hozzáférés: 2013. augusztus 9.
  3. ↑ Dorje (1999), pp. 276-277.
  4. ↑ Dowman (1988), p. 275.
  5. ↑ Tucci (1980), p. 37.
  6. ↑ Dorje (1999), p. 277.
  7. ↑ Mayhew, Bradley and Kohn, Michael. (2005), p. 280.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Galéria