Nippur

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Nippur
Nuffar
Névváltozatok	Nibru, Nibbur
Alapítás	i. e. 5. évezred (?)
Lakói	sumerek
Ország	Irak
Beszélt nyelvek	sumer
Földrajzi adatok
Terület	0,052 km²
Elhelyezkedése
Nippur Pozíció Irak térképén
é. sz. 32° 07′ 34″, k. h. 45° 13′ 51″32.126111111111, 45.23083333333332.126111°N 45.230833°EKoordináták: é. sz. 32° 07′ 34″, k. h. 45° 13′ 51″32.126111111111, 45.23083333333332.126111°N 45.230833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nippur témájú médiaállományokat.

Nippur (sumer 𒌷𒂗𒇸 ^URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén. Istene, Enlil – és temploma, az Ékur – különleges szerepet játszott Mezopotámia déli részén, kultusza a többi isten fölé emelkedett. Nippur talán sohasem volt hatalmi központ, de Dél-Mezopotámia szellemi központjának számított a sumerektől az Újbabiloni Birodalom koráig. Az i. e. 3. évezred elején még nem voltak katonai konfliktusok a sumer városok közt, a városok szövetségében a nippuri Enlil, és az Ékur papsága szakrális tekintélyt élvezett, a hagyomány szerint a Sumer feletti hegemóniát gyakorló uralkodót is Nippurban választották meg.

Története

Az i. e. 4. évezredben, az Ubaid-kortól virágzó központ volt. Nippur birtoklása mellett Kis város – mint jelképes politikai központ – birtoklása és királyi címe jelentette egy uralkodó számára az egész Dél-Mezopotámia feletti uralmat. Az asszírok a várost olyan fontosnak tartották, hogy más városoktól eltérően – mint pl. Babilon – kormányzását nem hagyták hűbéres fejedelemre (enszi vagy sarru), hanem asszír helyőrség élén asszír kormányzó irányította. Az 1. században felújították Innin templomát, egészen a 8. századig lakták. A város 5000 éves története egy a környezetéből 20 méterre kiemelkedő dombrendszert (tell) hozott létre.

Kulturális élete

Fontos írnokiskola működött a területén, a sumer irodalomról szóló ismereteink legnagyobb része nippuri leletekből származik.

A város legfontosabb szentélykörzete az Ékur volt, Enlil – a három legfontosabb sumer isten egyike – templomegyüttese, a sumer vallási kultuszközösség központja. A Tummal Ninlil istennő szentélykörzete volt, és Inanna (Innin) – azaz Istár – is rendelkezett itt templommal.

Régészeti feltárások

Itt először pennsylvaniai és chicagói expedíciók 1889-1890 között végeztek ásatásokat. Ezután Hermann Hilprecht mintegy 30 000 agyagtáblát tárt fel, amelyek történeti, jogi, igazgatási és irodalmi szövegeket tartalmaztak. 1948-tól Donald McCown folytatott ásatásokat.

Jegyzetek

Források

• A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. 2. kiad. Budapest: Gondolat. 1982. ISBN 963 281 151 8  
• Roaf, Michael (1998). A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub. ISBN 963 208 507 8.

• Komoróczy Géza (2009). "Új és régi – Mezopotámia az i. sz. 1. évezred első felében". Ókor. VIII (2): 3–7. ISSN 1589-2700. {{cite journal}}: Cite has empty unknown parameters: |quotes= és |month= (súgó)
• Oates, Joan. Babilon. General Press Kiadó Budapest. ISBN 978 963 643 064 1.

További információ

• Martin A. Beek (1962) [1962]. "The Civisisation of the Sumerians / Sargon of Agade". In H.H. Rowley (ed.). Atlas of Mesopotamia (angol nyelven). (Eredeti címe: Atlas van het Tweestromenland. Elsevier, Amsterdam). Translated from Dutch by D.R. Welsh (2nd ed. ed.). London / Edinburgh: Nelson and Sons Ltd. 23, 45–72, 73–86. o. {{cite book}}: |edition= has extra text (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó); Unknown parameter |subtitle= ignored (súgó)CS1 karbantartás: extra központozás (link)

Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!