Sisakos gyöngytyúk

Sisakos gyöngytyúk
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Gyöngytyúkfélék (Numididae)
Nem: Numida
Linnaeus, 1764
Faj: N. meleagris
Tudományos név
Numida meleagris
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Sisakos gyöngytyúk témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Sisakos gyöngytyúk témájú médiaállományokat és Sisakos gyöngytyúk témájú kategóriát.

A sisakos gyöngytyúk (Numida meleagris) a madarak (Aves) osztályának a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe, ezen belül a gyöngytyúkfélék (Numididae) családjába tartozó Numida nem egyetlen faja.

Rendszerezése

A fajt és a nemet is Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Phasianus nembe Phasianus Meleagris néven. A sisakos gyöngytyúk a háziasított gyöngytyúk vad őse.

Alfajai

Előfordulása

Afrikában a Szaharától délre sokfelé előfordul. Egy elkülönült populációja élt egykor Marokkó déli részén is, de ez mára kihalt. Az Arab-félszigeten élő madarak valószínűleg betelepítettek, meghonosításuk valamikor az ókorban lehetett.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi füves puszták, forró sivatagok, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, füves puszták, cserjések és szavannák, valamint szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.

Megjelenése

Testhossza 63 centiméter, szárnyfesztávolsága 95–100 centiméter, testtömege 1,14–1,3 kilogramm. Tollazata szürkés színű, melyet jellegzetes fehér pettyek borítanak. Csupasz fején csontos sisak látható.

Életmódja

E madár társas lény és a talajon él. Tápláléka magvak és más növényi részek, bogyók és rovarok.

Szaporodása

A költési időszaka, az esőktől függően, rendszerint júniusban és a decembertől januárig terjedő időszakban van. A fészek egy talajmélyedésből áll. Egy fészekaljban 15-20 krémszínű vagy halványbarna tojás van, ezeken csak a tojó kotlik 25-28 napig. Mindjárt kikelés után a fiókák elhagyják a fészket. Amint a fiatalok eléggé megerősödnek, a tojó visszatér velük a csapatba. A fiókáknak 14 napos korukban fejlődnek ki az evezőtollaik. A szabad természetben akár 12 évig is elélhet.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.

Jegyzetek

  1. ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2026. augusztus 1.
  2. ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. augusztus 1.
  3. ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2026. augusztus 1.
  4. 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. augusztus 1.
  5. ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2026. augusztus 1.

Források

Fordítás

További információk