Ob (folyó)

Ob
Обь
А̄с, Ас
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz5 410 km
Vízhozam12 500 m³/s
Vízgyűjtő terület2 972 497 km²
ForrásAltaj hegység, Oroszország
é. sz. 52° 25′ 44″, k. h. 85° 01′ 19″52.428889°N 85.021944°E
é. sz. 52° 25′ 56″, k. h. 84° 59′ 07″52.432200°N 84.985300°E
TorkolatKara-tenger, Jeges-tenger
é. sz. 66° 22′ 49″, k. h. 71° 46′ 43″66.380200°N 71.778700°E
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Ob
Обь témájú médiaállományokat.

Az Ob (oroszul: Обь, manysiul: А̄с, hantiul: Ас) Oroszország leghosszabb, Ázsia második leghosszabb folyója. Hossza 3650 km, de az Irtis eredetétől számítva 5410 km. Vízhozamát tekintve az oroszországi folyók közül a harmadik, a Jenyiszej és a Léna is bővizűbb.

Neve a komi (zürjén) ob szóból származik, jelentése a zürjénben: „hótorlasz, hóbucka”. A Káma mellékfolyója, az Obva (zürjén: „Ob-víz”) nevének átvétele.

Földrajz

Az Ob a Bija és a Katuny folyók összefolyásánál, az Altaj-hegységben, az Altaji határterületen veszi eredetét. A Novoszibirszki és a Tomszki területen, majd Hanti- és Manysiföldön folyik keresztül, és Jamali Nyenyecföldön, nagyjából a sarkkörön ömlik a Kara-tenger Ob-öblébe.

A folyó felső szakaszán nagyjából észak felé folyik, Barnaul és Novoszibirszk között nagy kanyart alkot. Itt található az 1950-es években kialakított Novoszibirszki-víztározó és vízerőmű (1070 km², 0,88 Mrd. m³), melynek megépítésével számos falu és Berdszk város nagy része víz alá került. A középső szakaszon, a Tom torkolata után az Ob medre északnyugatra fordul, innen végig a Nyugat-szibériai-alföld folyókkal szabdalt, gyakran mocsaras vidékein folyik tovább. Az Irtis torkolatától ismét északi irányba fordul, medre jelentősen kiszélesedik.

A folyót az év jelentős részében jég borítja. Az olvadás a felső szakaszon április elején, az alsón 3-4 héttel később kezdődik, ezért gyakoriak a hirtelen és erőteljes áradások.

Mellékfolyói

Az Ob legnagyobb mellékfolyója az Irtis. Más jelentős mellékfolyók:

Városok

A legnagyobb városok a folyó mentén:

Ob–Jenyiszej-csatorna

Szibéria meghódításával egy időben, már a 18. században felmerült egy, az Obot a Jenyiszejjel összekötő csatorna megépítésének gondolata. Ez a terv 1882 és 1891 között valósult meg, amikor (a Kety mellékfolyó felső szakaszától) elkészült az Ob–Jenyiszej-csatorna. A csatornán csak kisebb hajók közlekedtek, ezért 1911-ben hozzáláttak szélesítéséhez. Ezt a munkát az első világháború miatt leállították. Időközben megépült a Transzszibériai vasútvonal, és a csatornát egyre jobban elhanyagolták. Az utolsó hajókaraván 1942-ben haladt át a csatornán.

Jegyzetek

  1. ↑ Kiss Lajos (1978). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-1490-7.

Források