Története
A Ohrdruf helyén már az időszámításunk előtt is állt település az itt végzett ásatások alapján. 724-ben Benedekrendi kolostort és templomot alapítottak itt, majd 777-ben a Szent Péter kolostor alapjait is lerakták.
Ohrdrufot városként azonban csak 1348-ban említették először az oklevelekben. 1550-ben a barátok által elhagyott kolostort akkori tulajdonosa, Gleichen grófja "Ehrenstein" reneszánsz kastélyává építette át.
A fallal körülvett városban egymás után létesítették a kohókat, fémfeldolgozó üzemeket. A város fejlődését azonban a sorozatos tűzvészek többször is visszavetették. Többek között a Bach-családhoz is szorosan kötődő Szt. Mihály templom is többször leégett.
Ohrdruf történetének fontos mozzanataként ismert, hogy Johann Sebastian Bach szülei halála után 1695-1703 között fiatal éveit Johann Christophnál, itt élő legidősebb bátyjánál töltötte, akitől zenei nevelést is kapott.
1944 novemberétől 1945 április elejéig náci munka- és koncentrációs tábor működött a városközponttól mintegy két kilométerre észak-északkeleti irányban. Egyszerre kb. tíz-tizenhárom ezer, összesen kb. húszezer embert tartottak itt fogva borzalmas körülmények között. Az összes halálos áldozat számát hétezerre teszik, közülük háromezren a táborban vagy közvetlen környékén vesztették életüket. A fogvatartottak vasútépítésben és egy, a kormányzat számára tervezett földalatti irányítóközpont építésében vettek részt, de a gyors amerikai előrenyomulás miatt egyiket sem fejezték be. A tábor az első volt, amelyet az amerikai csapatok felszabadítottak.
Németország
é. sz. 50° 49′ 41″, k. h. 10° 43′ 58″50.828056°N 10.732778°EKoordináták: é. sz. 50° 49′ 41″, k. h. 10° 43′ 58″50.828056°N 10.732778°E
.JPG)
