Leopold Strauss zsidó bankár és Gabriella Stern fiaként született, később Strausra változtatta családnevét, hogy elkerülje összekeverését a Strauss keringődinasztiával. A századforduló körül számos sikeres operettet írt, amelyek közül a legismertebb az Álomkeringő, 1907-ből, később a Broadway-en és Hollywoodban komponált.
Gyermekei, Katharina (1898), Louis (1895) és Leo Straus (1897–1944) dramaturgként és librettistaként dolgoztak, akik első házasságából a hegedűművész és koncertmester, Nelly Irmentől születtek. 1908-ban Straus másodszor is házasságot kötött, ezúttal Clara Singer (1886–1967) énekesnővel, s ebből a házasságból született két fia, a zeneszerző Erwin Straus (1910-1966), valamint az író és rendező Walter Straus (1913-1945).
Franz Mailer: Weltbürger der Musik. Eine Oscar-Straus-Biographie. Österreichischer Bundesverlag, Bécs, 1985 ISBN3-215-05645-3
Dorothea Renckhoff: Glanz und Verdunkelung. Frische Blumen für Straus. Theaterstück. Felix Bloch Erben Theaterverlag, Berlin, 1999
Dorothea Renckhoff: Von Ischl nach Ischl, welch ein Leben in Dur und Moll. Über Oscar Straus. Kölner Stadt-Anzeiger, 8/9. Mai 1993. május 8/9., melléklet 4/5. o.
Dorothea Renckhoff: Keine Rose ohne Dornen, Das Leben von Oscar Straus und Vom Helden zum Leckermaul. Die abenteuerliche Geschichte des Tapferen Soldaten. in: WDR-Programmheft zur konzertanten Aufführung von Oscar Straus „Der tapfere Soldat“ Köln, 1992. november 27, előadóterem. 5–21. o.
Dorothea Renckhoff: Ich komponiere doch nicht mit den Fingern. Das Leben von Oscar Straus, und: Bändigung der blonden Bestie? Zur Geschichte der Lustigen Nibelungen. in: Oscar Straus, Die lustigen Nibelungen. Kölner Operetten-Konzerte 3, 1995. február 17., Westdeutscher Rundfunk Köln, 7–22. o.
Dorothea Renckhoff: Oscar Straus und seine Lustigen Nibelungen. Booklet zur CD Die Lustigen Nibelungen, Capriccio, 1996, Delta Music GmbH, Königsdorf
