| Oslay Ferenc | |
| Oslay Ferenc fényképe | |
| Született | 1883. szeptember 22. Filóc |
| Elhunyt | 1932. április 22. (48 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | történész, szakíró, pedagógus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Oslay Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Oslay Ferenc (szlovénül Franc Ošlai, vendül Ferenc Ošlai) (Filóc, 1883. szeptember 22. – Budapest, 1932. április 22.) magyarországi szlovén történész, író.
A Muraszombathoz közeli, elsősorban fazekasságáról ismert Filócon (ma Filovci, Szlovénia) született Zala vármegyei szlovén evangélikus kisnemesi családban Oslay Márton és Traibarits Anna fiaként. Neve ellenére nem volt magyar, mert a szlovén kisnemesek Magyarországon általában magyar nevet kaptak. Tanulmányait Budapesten végezte. A budapesti Mátyás Király gimnázium professzora volt.
Történelmi tárgyú munkáit elsősorban vendül írta és a Domovina c. lapban jelentette meg, amely támogatta a szlovének magyarosítását, majd a trianoni béke után próbálta propagálni a muravidékiek előtt, hogy ők nem szlovének, hanem magyarok. Oslay Mikola Sándor fizikatanár számára készítette munkáit, hogy a trianoni béke felülvizsgálatához tudjon mire hivatkozni. Ezekben a munkákban elsősorban amellett érvelt, hogy a murai és rábai vend nyelven beszélő szlávok nem azonosak a szlovénekkel. Jóllehet értékes történelmi munka, mivel eredeti dokumentumokat tárt fel és használható, valós forrásokat közölt, de szellemisége miatt hitelességét megkérdőjelezték, mivel értelmezéseivel és tartalmában Mikola elméleteinek igazolására törekedett.
A Domovinában Z historie nasega naroda (Nemzetünk történetéből) címmel közölte kutatásait, összesen tíz folytatásban. Egy másik önálló munkát is írt a mártonhelyi protestáns gyülekezet történetéről. Magyarul is írt könyveket a vendekről, illetve egy művet a 16–17. századi horvát jobbágyokról.