Otis Rush

Otis Rush
1957
1957
Életrajzi adatok
Születési névOtis Rush Jr.
Született1935. április 29.
Philadelphia
Származásafroamerikai
Elhunyt2018. szeptember 29. (83 évesen)
Chicago
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Hangtenor
DíjakGrammy Award for Best Traditional Blues Album (1998)
Tevékenység
Kiadók
  • Cobra Records
  • Chess Records
  • Delmark
  • Duke

Otis Rush weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Otis Rush témájú médiaállományokat.

Otis Rush, (Otis Rush Jr.) (Philadelphia, 1935. április 29. –‎ Chicago, 2018. szeptember 29.) Grammy-díjas amerikai dzsesszzenész, bluesgitáros és énekes-dalszerző volt. Az 1950-es évek többi művészének, Magic Samnek és Buddy Guynak a stílusához hasonló hangzásvilága „West Side Chicago bluesként” vált ismertté, és számos zenészre hatással volt, köztük Michael Bloomfieldre, Peter Greenre és Eric Claptonra.

Rush balkezes volt.

Pályafutása

Rush 1948-ban Chicago-ba költözött, és Muddy Waters inspirációja után a város déli és nyugati részének bluesklubjaiban szerzett hírnevet. Rush megalakította saját együttesét Little Otis néven. 1956 és 1958 között felvételeket készített a független Cobra Records kiadónak. Nyolc kislemezt adott ki, amelyek közül néhányon Ike Turner vagy Jody Williams gitározott. Első kislemeze, az „I Can't Quit You Baby” 1956-ban a 6. helyet érte el a Billboard R&B listán. A Cobránál eltöltött ideje alatt felvette néhány ismertebb dalát („Double Trouble, All Your Love, I Miss Loving)”.

A Cobra Records 1959-ben csődbe ment, Rush pedig 1960-ban aláírt egy szerződést a Chess Records-szal. Nyolc számot rögzítettek, amelyek közül négyet két kislemezen adtak ki. Hat szám, köztük a két kislemez, később felkerült a „Door to Door” című albumra 1969-ben. 1965-ben a Vanguard Records számára készített felvételeket; ezek a felvételek szerepelnek a „Chicago/The Blues/Today” című válogatásalbumon.

A Rush az Egyesült Államok és Európa városaiban kezdett játszani az 1960-as években, köztük az American Folk Blues Fesztiválon is. Később ezen a fesztiválon 1967-ben, és a University of Chicago Folkfesten 1966-ban nem hivatalos felvételeket adtak ki a Little Walter/Little Otis felvételeivel együtt.

1969-ben jelent meg "„Mourning in the Morning” című albuma. 1971-ben Rush felvette a „Right Place, Wrong Time” című albumot, de a Capitol Records valami miatt nem adta ki. Az album végül 1976-ban jelent meg, amikor Rush megvásárolta a mesterszalagot és kiadta a japán P-Vine Recordsnál. A Bullfrog Records nem sokkal ezután kiadta az Egyesült Államokban. Az album azóta Rush egyik legjobb műveként vált híressé!

Rush 1985-ben egy amerikai turnén szerepelt és a San Francisco Blues Fesztiválon rögzítette „Tops” című élő albumot. 1994-ben adta ki az „Ain't Enough Comin' In” című albumát, amely 16 év után az első stúdióalbuma volt. 1998-ban az „Any Place I'm Goin'” című albuma 1999-ben elnyerte a Grammy-díjat.

Rush 1998 után 2003-ig folytatta a turnét és a koncertezést. 2003-ban stroke-ot kapott. Folyamatos egészségügyi problémái miatt Rush nem tudott már játszani, de jelen volt a családjával a Chicago Blues Festivalon.

Rush 2018. szeptember 29-én hunyt el az agyvérzés szövődményei következtében.

Válogatott diszkográfia

Filmek

Díjak

Jegyzetek

  1. 1 2 "Otis Rush, Seminal Chicago Blues Guitarist, Dead at 84". Rolling Stone (angol nyelven). Penske Media Corporation. 2018. szeptember 29.
  2. ↑ Biographical Dictionary of Afro-American and African Musicians
  3. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2019. december 31.
  4. 1 2 3 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. július 25.

Források