PL/I

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A PL/I egy eszközökben igen gazdag, általános célú programozási nyelv. A PL/I megalkotásakor univerzális eszköz létrehozására törekedtek, és felhasználták az addig létező programnyelveken (FORTRAN, ALGOL, Cobol) szerzett tapasztalatokat. A PL/I neve is az alkotói szándékot tükrözi: Programming Language number 1. A PL/I teljes verziója az F, csökkentett verziója a D.

A PL/I jellemzői:

• egymásba ágyazható ciklusok (do-loop), blokkok (do-end), programszerkezetek (select-when);
• elöl- és hátul tesztelő ciklusok;
• lokális változók az eljárásokban, függvényekben;
• rendkívül gazdag utasításkészlet, szinte minden feladatra van gyári utasítás;
• a legtöbb utasításnak van rövidített verziója (DCL - Declare, BIN - Binary, DEC - Decimal, PIC - Picture, PROC - Procedure stb.)
• széles körű alapértelmezettség, pl. Declare I real binary fixed precision(16) helyett elegendő a DCL I;
• struktúra- és részstruktúra-másolási lehetőség like utasítással;
• kondíciók, kivételkezelés megadása utasításokra és blokkokra;
• többszörözés lehetősége, pl. (5)'a' = 'aaaaa';
• adatillesztési lehetőség szóra (aligned), illetve tömörítés (unaligned);
• széles körű, más nyelvekben ritkán fellelhető adattípusok, pl. karakter string mellett, bitstringek, komplex számok is, bináris mellett decimális számábrázolás stb.;
• változó hosszúságú sztringek kezelése;
• a globális, lokális változók mellett kétfajta dinamikus osztályt ismer: a klasszikus pointer-based mellett a controlled osztályt is;
• globális (static) változót bárhol lehet deklarálni, nem csak a legfőbb blokkban, így a globális változó a többi blokk elől rejtve marad;

A PL/I alkotásakor még nem választották külön a nyelv utasításait az eljárásoktól, így a PL/I még rengeteg olyan (pl. sztring kezelő) utasítást tartalmaz, amit ma már eljárásnak neveznénk. PL/I-re bő utasításkészlete és nyelvi gazdagsága miatt nehéz fordítóprogramot készíteni (főleg az F verzióra), így minden előnye mellett mára visszaszorult a felhasználása.