| A településen világörökségi helyszín található |
| Padula | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Campania | ||
| Megye | Salerno (SA) | ||
| Frazionék | Ascolese, Caiazzano, Cardogna | ||
| Védőszent | Mihály arkangyal | ||
| Irányítószám | 84034 | ||
| Körzethívószám | 0975 | ||
| Forgalmi rendszám | SA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4903 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 699 m | ||
| Terület | 66 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Salerno térképén | |||
![]() | |||
| Padula weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Padula témájú médiaállományokat. | |||
Padula község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében. Fő nevezetessége a karthauzi kolostor, amelyet 1998-ban az UNESCO világörökség részévé nyilvánítottak.
A megye délkeleti részén fekszik. Határai: Buonabitacolo, Marsico Nuovo, Montesano sulla Marcellana, Paterno, Sala Consilina, Sassano és Tramutola.
A települést valószínűleg a 9-10. században alapították a szaracén támadások elől a szárazföld belseje felé visszahúzódó tengerparti lakosok. Első említése a 12. századból származik, neve valószínűleg a latin palus szóból ered, aminek jelentése ingovány utalva a vidék egykori mocsaras jellegére. Fejlődésében fordulópontot jelentett a karthauzi kolostor megépítése, amely századokon át a vidék legjelentősebb egyházi intézménye volt. 1807-ig állt fenn. Az elhanyagolt kolostor 1882-ben nyilvánították nemzeti műemlékké. A település a 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
A népesség számának alakulása:
