Paracrinia haswelli

Paracrinia haswelli
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Myobatrachidae
Nem: Paracrinia
Heyer & Liem, 1976
Faj: P. haswelli
Tudományos név
Paracrinia haswelli
(Fletcher, 1894)
Szinonimák
  • Crinia haswelli Fletcher, 1894
  • Crinia affinis haswelli — Loveridge, 1935
  • Paracrinia haswelli — Heyer & Liem, 1976
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Paracrinia haswelli témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Paracrinia haswelli témájú kategóriát.

A Paracrinia haswelli a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Paracrinia nembe tartozó faj. A Paracrinia nem monotipikus faja.

Előfordulása

Ausztrália endemikus faja. Új-Dél-Wales államban, Sidney-től délre fekvő parti területeken, egészen Victoria állam keleti területeiig honos. Elterjedési területének mérete megközelítőleg 96 500 km².

Nevének eredete

Nevét William Aitcheson Haswell (1854–1925) ausztrál zoológus tiszteletére kapta az első példányok felfedezésében való szerepéért.

Megjelenése

Hasi oldala

Közepes méretű békafaj, testhossza elérheti a 3,5 cm-t. Háta vörösesbarna vagy szürkésbarna, középen gyakran halvány hosszanti csíkkal és sötétbarna vagy fekete foltokkal. Az orrlyukaktól a karokig egy jól kivehető fekete csík húzódik. Hasa krémszínű, barna foltokkal. Pupillája csaknem kerek, írisze aranyszínű. A hónalj, az ágyék és a combok hátsó része élénkpiros. Ujjai között nincs úszóhártya, ujjai végén apró korongok vannak.

Életmódja

Ebihal

Párás szklerofil (kemény levelű) erdőkben és a patakok, mocsarak és gátak peremvegetációjában él. A patakmedrekben, kövek alatt rejtőzik. Ősztől tavaszig szaporodik. A nőstény a petéket kis csomókban rakja le, a petecsomók a gátak és tavak vízfelszíne alatti növényzethez tapadnak. Az ebihalak hossza elérheti az 5,5 cm-t, és sárgásbarna vagy fekete színűek. Gyakran a víztestek sekély vizében maradnak, és körülbelül három hónapig tart, amíg békává fejlődnek, bár a hidegebb területeken ehhez az ebihalaknak sokkal hosszabb időre is szükségük lehet.

Természetvédelmi helyzete

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Populációja stabil, több védett területen is előfordul.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 AmphibiaWeb
  2. ↑ Fletcher, 1894 : Description of a new cystignathoid frog from New South Wales. Proceedings of the Linnean Society of New South Wales, Ser. 2, vol. 8, p. 522-523.
  3. 1 2 3 FrogID, Australian Museum

Források