Paralelogramma

Egy paralelogramma és annak magassága, átlói

A paralelogramma olyan négyszög, amelynek két-két szemközti oldala párhuzamos. A középpontos szimmetria miatt két-két szemközti oldalának a hossza egyenlő, szemközti szögei váltószögek, egyenlők. Szomszédos szögei társszögek, tehát kiegészítő szögek. Átlói felezik egymást, metszéspontjuk a szimmetriaközéppont. Az átlók hosszának négyzetösszege megegyezik az oldalak hosszának négyzetösszegével.

Területét egyik oldalának és az erre az oldalra merőleges magasságának szorzata, illetve két szomszédos oldalának és az ezek által bezárt szög szinuszának szorzata (két szomszédos oldalvektor vektoriális szorzatának hossza) adja:

T=am=absin⁡δ=|𝐚×𝐛|

K=2a+2b

A paralelogramma speciális trapéz, melynek két párhuzamos oldalpárja van.

A paralelogrammák speciális esetei:

Bármilyen paralelogrammával többféleképpen is lefedhető a sík.

A paralelepipedon egy hatoldalú test, amelynek minden oldala paralelogramma. A paralelogramma a paralelepipedon síkbeli analógja.

Nyelvújításkori elnevezése egyenközény volt, de ez nem gyökerezett meg.

Tulajdonságai

Egy négyszög paralelogramma, ha:

Minden paralelogrammára teljesül, hogy:

Ha egy paralelogrammának van szimmetriatengelye, akkor téglalap vagy rombusz.

Képletek

A paralelogramma matematikai képletei
Terület A=a⋅ma=b⋅mb=||AB→×AD→||

A=a⋅b⋅sin⁡(α)=a⋅b⋅sin⁡(β)=e⋅f⋅sin⁡(θ)2
Koordinátatranszformációval téglalappá alakítható, ennek determinánsa:
A=det⁡(axbxayby)=ax⋅by−bx⋅ay

Kerület U=2⋅a+2⋅b=2⋅(a+b)
Belső szögek α=γ,β=δ,α+β=180∘
Magasság ma=b⋅sin⁡(α)
mb=a⋅sin⁡(β)
Az átlók hossza

(lásd koszinusztétel)

e=a2+b2−2⋅a⋅b⋅cos⁡(β)=a2+b2+2⋅a⋅b⋅cos⁡(α)
f=a2+b2−2⋅a⋅b⋅cos⁡(α)=a2+b2+2⋅a⋅b⋅cos⁡(β)
Paralelogrammaazonosság e2+f2=2⋅(a2+b2)

A területképletek bizonyítása

Animáció egy paralelogramma átdarabolásáról téglalappá. Ennek egyik oldala megegyezik a paralelogramma egyik oldalával, másik oldala a magasság, amit itt h jelöl
A nagy téglalapból hat kis felületet kell elvenni, hogy megkapjuk a fekete paralelogrammát

A fekete paralelogramma területét megkaphatjuk, ha a nagy téglalapból levonjuk a hat különálló színes élű felület területét. A szimmetria és a szorzás kommutativitása miatt elég a hat helyett a három alsó színes felület területét kétszer levonni.

A=(ax+bx)⋅(ay+by) − 2⋅(ax⋅ay2+bx⋅ay+bx⋅by2)=ax⋅ay+ax⋅by+bx⋅ay+bx⋅by−ax⋅ay−2⋅bx⋅ay−bx⋅by=ax⋅by−bx⋅ay

A képlet színek nélkül:

A=(ax+bx)⋅(ay+by) − 2⋅(ax⋅ay2+bx⋅ay+bx⋅by2)=ax⋅ay+ax⋅by+bx⋅ay+bx⋅by−ax⋅ay−2⋅bx⋅ay−bx⋅by=ax⋅by−bx⋅ay

Paralelogrammarács

Parallelogrammarács

A paralelogrammákból rács képezhető a síkban. Ha az oldalak egyenlő hosszúak, vagy a szögek derékszögek, akkor a szimmetria nagyobb. Ezek reprezentálják a négy kétdimenziós Bravais-rácsot.

Geometriai alakzat Négyzet Téglalap Rombusz Parallelogramma
Bravais-rács négyzetes Bravais-rács derékszögű Bravais-rács centrált-derékszögű Bravais-rács ferdeszögű Bravais-rács
Kristályrendszer tetragonális kristályrendszer orthorhombikus kristályrendszer orthorhombikus kristályrendszer monoklin kristályrendszer
Kép

A paralelogrammarács formális leírása:

{(t1⋅u→,t2⋅v→)∈ℝ2∣u→,v→∈ℝ2 ∧ t1∈ℤ ∧ t2∈ℤ}

ami végtelen számú pont elrendezése a síkban. Itt a u→, v→ vektorok a szomszáédos pontok irányvektorai. Affin lekép4ezéssel a paralelogrammarács négyzetrácsból is kapható.

A paralelogrammarács pontra szimmetrikus, azaz kétfogású forgásszimmetriája van, emellett eltolásszimmetrikus is.

Paralelogramma szerkesztése

Adva legyenek a paralelogramma a és b oldalai, illetve a ha magassága. Ekkor a paralelogramma körzővel és vonalzóval szerkeszthető, ahogy az ábra mutatja.

Parallelogramma szerkesztése, ha adottak a és b oldalai, illetve a ha magassága. A derékszög szerkesztéséhez az E pont szabadon választható. Az animáció végén 10 s szünet van


Varignon-tétel

Minden ABCD négyszögben a belső EFGH négyszög parallelogramma A Varignon-tétel szerint, ha egy négyszög szomszédos oldalainak középpontjait összekötjük, akkor paralelogrammát kapunk.

Bizonyítás: Legyen ABCD a négyszög csúcsainak betűzése, körüljárási sorrendben.

Ekkor definíció szerint AE‾=EB‾,BF‾=FC‾,CG‾=GD‾,DH‾=HA‾.

Ekkor az ABC háromszög hasonló az EBF háromszöghöz. Ha kiválasztjuk a B pontot egy középpontos nyújtás középpontjának, akkor 12 aránnyal A-t E-re, C-t F-re képezzük le. A középpontos nyújtás tulajdonságai miatt a képszakaszok párhuzamosak az eredetiekkel. Emiatt AC∥EF. Hasonlóan belátható, hogy AC∥GH, BD∥FG, és BD∥HE. Mivel az euklideszi síkon a párhuzamosság ekvivalenciareláció, azért tranzitív is. Így tehát EF∥GH és FG∥HE.

Az EFGH négyszög szemben fekvő oldalai párhuzamosak, ami megfelel a paralelogramma egyik ekvivalens definíciójának.

A párhuzamos szelők tételével bizonyítható, hogy EF=GH és FG=HE, azaz a szemben fekvő oldalak egyenlő hosszúak. Ez a paralelogramma egy másik ekvivalens definíciója.

A párhuzamos szelők tételének egy másik következménye, hogy az EFGH paralelogramma kerülete akkora, mint az ABCD négyszög átlóinak összege, területe pedig fele akkora, mint az ABCD négyszögé.

Paralelogrammák négyzetekkel

2-es ábra
1-es ábra

Adva legyen egy ABCD paralelogramma, melynek oldalaira négyzeteket emelünk. Ekkor a négyzetek átlóinak metszéspontjai, E, F, G és H egy újabb négyzet csúcspontjai.

Bizonyítás: A négy sárga AEH, EFB, GFC és HDG háromszög két-két oldala megegyezik, és az általuk közrezárt A, B, C és D csúcsnál levő szögeik is egyenlőek. A háromszögek egybevágóságáról szóló tétel miatt egybevágók, tehát az EFGH négyszög minden oldala egyenlő, vagyis rombusz. Mivel a négyzetek átlói merőlegesek egymásra, azért ∠BEA derékszög. Mivel a ∠HEA és ∠FEB szögek ugyanekkorák, így ∠FEH is derékszög. Tehát EFGH nemcsak rombusz, hanem négyzet is.

Aranymetszés a paralelogrammákban

Felszínkitöltés háromszögspirálokkal

Legyen egy paralelogrammában az oldalak aránya éppen az aranymetszés, a belső hegyesszög pedig 60 fok. Választhatjuk azt, melynek a rövidebb oldala 1.

Ekkor egyenlő oldalú háromszögek két sorozata helyezhető el úgy, hogy a kisebb oldala éppen aranymetszsési arányban áll a nagyobbhoz képest. Mivel a paralelogramma középpontosan szimmetrikus átlóinak metszéspontjára, a két sorozat egybevágó, és spirál alakzatban kitöltik a teljes paralelogrammát. A belső paralelogrammák területe nullához tart. Ha m az eredeti paralelogrammában a hosszabb oldalhoz tartozó magasság, akkor az egy-egy spirál által betöltött terület:

A=12⋅Φ⋅m=12⋅Φ⋅123=14Φ3.

Általánosításai

Parallelepipedon

Magasabb dimenziós általánosítása a parallelotóp, melyet a {α1⋅p1+α2⋅p2+⋯+αn⋅pn∣0≤αi≤1} halmaz, illetve párhuzamos eltoltjai definiálnak, ahol n a halmaz dimenziója. További követelmáény, hogy a pi vektorok lineárisan függetlenek legyenek. A parallelotópok középpontosan szimmetrikusak.

Három dimenzióban a megfelelő parallelotóp a parallelepipedon. Oldallapjai hat, egymással páronként párhuzamos síkban fekvő paralelogramma. Éleinek száma tizenkettő, melyek egyenlő hosszúak, és közülük négy-négy egymással párhuzamos. Csúcsainak száma nyolc, melyekben az élek legfeljebb három különböző szögben futnak össze.

Alkalmazások a technikában

A mechanikában gyakran lehet paralelogrammákkal találkozni. Négy csuklóval mozgatható, a paralelogramma tulajdonságot megőrző szerkezet állítható elő, a paralelogrammavezérlés. Példák:

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Parallelogramm című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.