Parlament Palota
| Parlament Palota | |
| Palatul Parlamentului | |
 | |
| Korábbi nevek: Casa Poporului | |
| Település | Bukarest |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1994. december 22. |
| Építési stílus | neoklasszicista építészet |
| Felhasznált anyagok |
|
| Építész(ek) | Anca Petrescu |
| Építési költség | 4 milliárd Euró |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Alapadatok | |
| Magassága | 84 m |
| Alapterület | 65.000 m² |
| Teljes terület | 365.000 m² |
| Hosszúsága | 270 m |
| Szélessége | 240 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 12 |
| Liftek száma | 31 |
| Elhelyezkedése | |
 Parlament Palota
Pozíció Bukarest térképén
| |
 é. sz. 44° 25′ 39″, k. h. 26° 05′ 15″44.427500°N 26.087500°EKoordináták: é. sz. 44° 25′ 39″, k. h. 26° 05′ 15″44.427500°N 26.087500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Parlament Palota témájú médiaállományokat. | |
A Parlament Palota (románul: Palatul Parlamentului), más néven a Köztársaság Háza (Casa Republicii) vagy korábbi, eredeti nevén a Nép Háza vagy Népek Palotája (Casa Poporului) Románia parlamentjének székhelye, amely a Dealul Spirii tetején található Bukarestben, az ország fővárosában. A Parlament Palota a világ második legnagyobb parlamentépülete és a harmadik legnagyobb alapterületű közigazgatási épület, és a paloták közül is a 3. helyen áll. A palota magassága eléri a 84 métert, alapterülete 365 000 m² és légtérfogata 2 550 000 m³. Ez a világ egyik legnehezebb épülete, tömege mintegy 4 098 500 tonna (viszonyításképpen a gízai nagy piramis tömege 5,75 millió tonna). Az épületet Anca Petrescu főépítész tervezte és felügyelte a munkálatokat, egy körülbelül 700 fős építészcsapat és 20 000 munkás 13 éven át dolgozott rajta 1984 és 1997 között. A palota modernista neoklasszicista építészeti stílusban épült, de jócskán magán viseli a szocialista realizmus jegyeit is. A palotát Nicolae Ceaușescu, a kommunista Románia államfője rendelte meg egy olyan időszakban, amikor a személyi kultusz jelentősen megnőtt az ő és felesége személye iránt. Az épület Ceaușescu megalomániájának jelképévé vált, ám már csak több évvel az 1989-es román forradalom és a diktátor kivégzése után készült el.
A 23 részre tagolódó, több mint 1000 teremmel rendelkező, díszes belső teréről ismert palota a román parlament két házának, a szenátusnak (Senat) és a képviselőháznak (Camera Deputaților), valamint három múzeumnak és egy nemzetközi konferenciaközpontnak ad otthont. A palotában található múzeumok a Kortárs Művészeti Nemzeti Múzeum, a 2015-ben nyílt Kommunista Totalitarizmus Múzeuma és a Palotamúzeum. Bár a palota az építkezés idején eredetileg a Köztársaság Háza nevet viselte, az 1989. decemberi forradalom után széles körben a Nép Háza néven vált ismertté. Lenyűgöző adottságai miatt állami intézmények és nemzetközi szervezetek által szervezett rendezvényeket, például konferenciákat és szimpóziumokat tartanak benne, ennek ellenére az épület mintegy 70%-a üresen áll.
2020-tól a Parlamenti Palota értékét 4 milliárd euróra becsülték, ezzel a világ legdrágább közigazgatási épülete lett, ám a fenntartása is igen drága, csak a fűtés, az áram és a világítás költségei meghaladják az évi 6 millió dollárt.
A képviselőház korábbi palotája ma a román ortodox egyház patriarchátusi palotájaként szolgál.
Fekvése
A Parlament Palota az 5. szektorban található Bukarest központi részén, a Dealul Spirii (Spirea-hegy), másik nevén Dealul Arsenalului (Arzenál-hegy) tetején, más néven Dealul Arsenalului (Arsenal hegy). A Palotával egy időben épült, 3,5 kilométer hosszú Bulevardul Unirii (Egyesülés körút) nyugati végén található, nyugatról és északnyugatról az Izvor utca, északról az Egyesült Nemzetek sugárútja, keletről a Szabadság sugárút, délről pedig a Calea 13 Septembrie (Szeptember 13. utca) határolja.
Építészeti jellemzői
Általános jellemzők
A palota építése 1984-ben kezdődött, és eredetileg két év alatt kellett volna befejeződnie. A projektet 1990-ig meghosszabbították, de a mai napig nem fejeződött be teljesen az eredeti tervek szerint. Az összesen 1100 nagy méretű tárgyalóteremből mindössze két nagyterem és további 400 készült el, illetve van használatban. Alapterülete 270x240 méter, talajszint feletti magassága 86 méter, de további 92 méterre nyúlik le a föld alá. Ez 12 föld feletti és 8 föld alatti szintet tesz ki.
Az épületnek nyolc föld alatti szintje van, a legmélyebb egy nukleáris bunkernek ad otthont, amelyet 20 km hosszú alagút köt össze a főbb állami intézményekkel. A bunker egy 1,5 méter vastag betonfalakkal ellátott helyiség, amelyet sugárzásállónak szántak. Az óvóhely egy főcsarnokból – főhadiszállás, amely telefonos összeköttetéssel rendelkezett volna Románia összes katonai egységével – és több, az állami vezetés számára kialakított lakrészből áll, amelyeket háború esetén kellett volna használni.
A palota 365 000 m²-es alapterületével a világ harmadik legnagyobb közigazgatási épülete az Egyesült Államokban található Pentagon és a 2021-ben elkészült thaiföldi Sappaya-Sapasathan után. Térfogatát tekintve is a legmasszívabb épületek közé tartozik, 2 550 000 m³: összehasonlításképpen az épület 2%-kal meghaladja az gízai nagy piramis térfogatát, amivel egyes forrásokban kiérdemelte a „fáraói” jelzőt. A tömege viszont jelentősen, mintegy 40%-kal elmarad tőle, de a mintegy 4 098 500 tonnájával még így is a világ legnagyobbjai közé tartozik.
A Parlamenti Palota súlya miatt évente 6 mm-t süllyed. Az adatokat elemző román szakemberek azzal magyarázták, hogy a palota hatalmas súlya miatt az épület alatti üledékrétegek összetömörödnek.
Felhasznált anyagok
Az épületet szinte teljes egészében romániai eredetű anyagokból építették. A kevés kivételek közé tartoznak a Nicolae Bălcescu-terem ajtajai, amelyeket Ceaușescu barátjától, Mobutu Sese Sekótól, Zaire (ma Kongói Demokratikus Köztársaság) hosszan regnált totalitárius diktátorától kapott ajándékba.
A felhasznált anyagok között szerepel 3500 tonna kristály, amelyből 480 csillárt, 1409 mennyezeti lámpát és tükröt gyártottak; 700 000 tonna acél és bronz a monumentális ajtókhoz és ablakokhoz, csillárokhoz és oszlopfőkhöz; 1 000 000 m³ márvány, 900 000 m³ fa (amelynek több, mint 95%-ban hazai eredetű) a parkettához és lambériához, többek között dió, tölgy, cseresznye, szil, hegyi juhar; 200 000 m² összfelületű különböző méretű gyapjúszőnyegek (a nagyobb szőnyegek némelyikének szövéséhez gépeket kellett az épület belsejébe vinni); bársony és brokát függönyök, ezüst és arany hímzésekkel és passzázsokkal díszítve.
Jegyzetek
- ↑ Clădirea Palatului Parlamentului, Camera Deputaților
- ↑ "Eight years and billions of baht later, world's largest Parliament opens in Thailand amid controversy". www.thaipbsworld.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ "Palace of Parliament – the building". Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ "Elhunyt Anca Petrescu, Ceauşescu gigantikus palotájának tervezője | Aradi Hírek". www.aradihirek.ro. 2013. október 31. Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ Roxana, Covrig (2013. augusztus 3.). "Se muncea, dar se și murea. Povești cutremurătoare de pe șantierele lui Ceaușescu". DCNews (román nyelven). Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ "Megalomania lui Ceaușescu: dorința de a merge pe sub București și povestea catacombelor secrete". Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ "Nép Háza, parlamenti palota". kronikaonline.ro. Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ "Senatul a adoptat legea privind infiintarea Muzeului Totalitarismului Comunist. Academia Romana va intocmi si un raport de condamnare a comunismului". www.hotnews.ro (román nyelven). Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ "Palatul Parlamentului, o emblema a Bucurestiului". Hotel-Bucuresti.com (román nyelven). 2015. április 29. Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ CNN, John Malathronas for (2014. december 5.). "See Nicolae Ceausescu's grandiose and bloody legacy in Bucharest, Romania". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 29.
{{cite web}}:|last=has generic name (súgó) - ↑ "Palatul Parlamentului din Casa Poporului". web.archive.org. 2016. március 23. 2016. március 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ Redacția. "Casa Poporului, de trei ori în Cartea Recordurilor | Ziarul Naţiunea" (román nyelven). Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ "La plimbare prin subsolul Casei Poporului". adevarul.ro (román nyelven). 2010. március 26. Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ Dobrescu, Petre (2017. december 8.). "Secretele Casei Poporului | «Ceauşescu voia să umble cu maşina pe sub Bucureşti»". Libertatea (román nyelven). Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ "Casa Poporului". www.travelworld.ro. Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ "Casa Poporului se scufundă în sol în fiecare an. Ce spun specialiștii despre acest "fenomen"". Gândul (román nyelven). 2014. december 26. Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ Traveler, Amazing (2015. március 28.). "7 Amazing Facts about The Palace of The Parliament in Bucharest". YourAmazingPlaces.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ "Casa Poporului". web.archive.org. 2015. december 8. 2015. december 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. április 29.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Parlamentspalast című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Palace of the Parliament című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
