Ez a szócikk Patacsról szól. Hasonló címmel lásd még: Kőhídgyarmat.
Patacs 1954 óta Pécs településrésze Rácváros és Szentmiklós között 130-200 méter tengerfeletti magasságban fekszik. Patacs egykor önálló község, 1930-1954 között Mecsekalja része volt.
Elhelyezkedése
Patacs Pécset nyugati irányba Szigetvár felé elhagyva közelíthető meg. A Süle- és Páprágy-völgy között alakult ki, a 6-os főút északi oldalán; közelében ér véget a Mohácstól Pécsig húzódó 57-es főút.
Az 1990-es évek elejétől a korábbi Patacstól nyugatra dinamikusan növekvő családi házas övezet alakult ki. Tőle keletre található Rácváros, ahová a 17. században települtek be szerbek.
A városrészhez tartozik Sülevölgy, Süveg-domb, Bajmi dűlő, Makra.
Neve
A község utcáját egy patak hasítja keresztül, melyből egyes vélekedések szerint Patacs a nevét nyerte. Kiss Lajos szerint a Patacs helynév bizonyára személynévi eredetű. Pais Dezső ugyan a Patacs falunevet növénynévvel hozza kapcsolatba, a Zala vármegyei Pat etimológiája alapján az a valószínűbb, hogy a Patacs is puszta személynévből keletkezett magyar névadással.
Története
Bertalan pécsi püspök a Patacs fölötti hegyen 1225-ben (más forrás szerint 1215-ben) Szent Jakab tiszteletére monostort építtetett a környék remetéi számára, akik később csatlakoztak Boldog Özséb, a pálos rend későbbi alapítója közösségéhez. Özsébnek a Pilis hegyeiben alapított kis kolostorával egyesítve a patacsi kolostor lett a pálos rend magva. 1334-ben ugyanis Patacsra költöztek a Jakab-hegyi pálos szerzetesek, mert ott háborgatták. Patacs a török hódoltság alatt is lakott volt.
Patacs temploma a Fő utcán található egyhajós, homlokzati tornyos, négyzet alaprajzú szentéllyel rendelkező katolikus Szent Márton-templom, amelynek 13. századi hajóját később barokk stílusban építették át. 1864-ben, majd 1902-ben újra átépítették a templomot.
Bajmi-kút
A Patacs feletti Bajmi-tetőről délre tartó vízmosásos völgyben található a Bajmi-kút nevű forrás. Patacs utolsó házait elhagyva a PΔ jelzésről letérve, a PO jelzés nyomán érhető el a vörös homokkövekből megépített Árnyas-forrás, amelyet régebben György-Kárló forrás néven ismertek.
Egy Patacs fölötti szőlő 1332-ben történt eladásáról szól az első oklevél, amely a mecseki szőlőkultúrát említi. Ebben az időszakban a Pécs környéki bort országosan a legjobbak közé sorolták.
A második világháború alatt ezen a területen működött Pécs repülőtere, amikor az szovjet kézbe került a sérült amerikai bombázók rendszeresen hajtottak végre itt kényszerleszállást.
*bár történelmi vonatkozásában és a lakosság szóhasználatában is városrész, de mivel az önkormányzat szóhasználata nem egységes, így vitatott, hogy jogi értelemben is városrész-e
Pécs-portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
é. sz. 46° 04′ 15″, k. h. 18° 10′ 20″46.070800°N 18.172100°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 15″, k. h. 18° 10′ 20″46.070800°N 18.172100°E
