Pater Sparrow

Pater Sparrow
SzületettVerebes Zoltán
1978. január 17. (48 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiHéczey Éva
Verebes István
Foglalkozásafilmrendező, látványtervező

A Wikimédia Commons tartalmaz Pater Sparrow témájú médiaállományokat.

Pater Sparrow, eredeti nevén Verebes Zoltán (Budapest, 1978. január 17. –) magyar filmrendező, látványtervező, Verebes István színész-rendező és Héczey Éva színésznő fia. Testvére Verebes Linda színésznő.

Pályája

Pályafutását amatőrfilmesként kezdte két rövidfilmmel (Külön, 1998; A Valami, 1999), amelyek bekerültek a Magyar Filmszemle versenyprogramjába. Az ezt követő években különböző televíziós és filmstábokban dolgozott, asszisztense volt többek között Kamondi Zoltánnak Az alkimista és a szűz (1999) című filmjében illetve az Oscar-díjas látványtervező Luciana Arigghi mellett dolgozott a Csodálatos Júlia (2004) című Szabó István-filmben.

Mivel a filmezés határterületei érdekelték, 2000-ben jelentkezett és felvételt nyert London Film Schoolba, Angliába. A főiskolai évek alatt két kisfilmet készített Érzék (2001) és Limit (2002) címmel, de több filmet jegyzett mint látványtervező is. Filmrendezőként diplomázott látványtervezői kiegészítéssel T?ükk (2004) című filmjével, disszertációját pedig a non-narratív filmelméletekből írta.

Az Egyesült Királyságban töltött tanulmányok után visszatért Magyarországra, és szülővárosában, Budapesten kezdte el írni első egész estés filmjének forgatókönyvét Stanislaw Lem: Az emberiség egy perce című novellájának alapján. Ebben segítségére volt korábbi mentora, Kamondi Zoltán és cége, a Honeymood Films, amely a filmtervet befogadta. A film fejlesztése alatt több rövidfilmen és vizuális projektben dolgozott, például a RECYCLEd – Pro – Reo – Neo (2006), amely szintén díjat nyert abban az évben a Magyar Filmszemlén.

Első nagyjátékfilmjét 1 (2009) címmel a 40. Magyar Filmszemlén mutatták be először, és ez a debütálás rögtön a legtöbb díjat bezsebelő elsőfilmessé avatta. A filmet összesen öt kategóriában: Legjobb Operatőr, Legjobb Látvány, Legjobb Vágás, Legjobb Producer, a Diákzsűri Legjobb Elsőfilm kategóriájában tüntették ki. A film további külföldi fesztiválokon is számos díjat nyert.

Vizuális nyelvezete egyedi, kísérleti jellegéről ismerhető meg. Misztikus és szürreális jegyekkel felruházott, időben és térben elemelt helyszíneken játszódó nyugtalanító eseményeket ábrázol, amelyek allegóriákkal és kódokkal zsúfoltak.

A vizuális kommunikációt előnyben részesíti a történetmeséléssel szemben. Filmjeiben gyakran jelenik meg Hamvas Béla szellemisége, illetve a szakrális hagyományokra utaló referenciák.

Második játékfilmjét Boris Vian: L’Arrache-cœur című regényének adaptációját 'Heartsnatcher' címmel 2011 óta fejleszti, korábban Taschler Andrea vezető producerrel a Mirage Film égisze alatt, 2020-tól pedig Patricia D'intino (Goodkids), Farkas Ádám, Mártonffy Zoltán (Cinesuper) producerekkel.

Filmrendező, látványtervező

Rendezői filmográfia

Látványtervezői filmográfia

Kiállítások / képzőművészeti és vizuális projektek /

Videóklipek / dokumentumfilmek / tv és web projektek

Színházi projektek

Díjak