Anthony Walter Patrick Hamilton(Hassocks, 1904. március17. – Sheringham, 1962. szeptember23.) angol drámaíró és regényíró. Graham Greene és J. B. Priestley is nagyra becsülte, regényeinek tanulmányozása pedig jellegzetes stílusuk miatt újjáéledt, melyekben dickensi narratív hangvétellel közvetítik a két világháború közötti londoni utcai kultúra egyes elemeit. Erős együttérzést mutatnak a szegények iránt, valamint csípős fekete humort. Doris Lessing ezt írta a The Timesban 1968-ban: „Hamilton egy csodálatos regényíró volt, akit durván elhanyagoltak”.
Két legsikeresebb darabjából, a Rope (1929) és a Gas Light (1938) híres filmek készültek: Alfred HitchcockA kötél (1948); az Egyesült Királyságban készült Gaslight (1940), majd az 1944-es amerikai változat.
Élete és munkássága
Hamilton 1904. március 17-én született a Brighton közelében fekvő sussexi(wd)Hassocks(wd) faluban lévő Dale House-ban. (Walter) Bernard Hamilton (1863-1930) író és nem praktizáló ügyvéd gyermekeként, második felesége, Ellen Adèle (született Hockley; 1861-1934), aki „Olivia Roy” néven írt. Szülei fellengzősek és sznobok voltak; Bernard Hamilton „nagy írónak” tartotta magát, bár a kevés könyve, amit írt – nyálas románcok és némi vallási és spirituális kavalkád – legjobb esetben is középszerű volt”, „gyakran dicsekedett családfakutatási táblázatával”, és „úgy tett, mintha Skócia trónjának jogos örököse lenne”, Ellen pedig „gőgösen bánt a háziasszonyaival”, és „megpróbálta gyermekeit a felső társaság tagjaiként nevelni”. Apja alkoholizmusa és anyagi nehézségei miatt a család Hamilton gyermekkorának nagy részét Chiswick(wd) és Hove(wd) kollégiumokban töltötte. Tanulmányai felemásak voltak, és tizenötödik születésnapja után röviddel véget értek, amikor édesanyja kivette a Westminster(wd) iskolából. Első publikált műve egy "Heaven" című vers volt, amely 1919-ben jelent meg a Poetry Review-ban. Nővére, Lalla Diana Hamilton(wd) néven játszott, és Sutton Vane(wd)Outward Bound című darabjában játszott.
Rövid színészi karrier után húszas évei elején regényíró lett a Monday Morning (1925) című művével, amelyet tizenkilenc évesen írt. Ezt követte a Craven House (1926) és a Twopence Coloured (1928), de első igazi sikere a Rope (1929, Amerikában Rope's End néven ismert) című darab volt.
A The Midnight Bell (1929) Hamilton egy prostituáltba való beleszeretésén alapul, és később The Siege of Pleasure (1932) és The Plains of Cement (1934) című művekkel együtt jelent meg a félig önéletrajzi trilógia, a Twenty Thousand Streets Under the Sky (1935) részeként.
Hamilton a modern élet számos aspektusát nem szerette. Súlyosan eltorzult az arca, amikor az 1920-as évek végén elütötte egy autó: Mr. Stimpson and Mr. Gorse (1953) című regényének vége, amelyben Anglia fémbogarakba burkolózik, tükrözi az autókkal szembeni ellenszenvét. Annak ellenére, hogy némi ellenszenvet érzett a kultúrával szemben, amelyben működött, népszerű közreműködő volt a műben. Két legsikeresebb darabja, a Rope és Gas Light (1938, az Egyesült Államokban Angel Street néven ismert) gazdaggá tette Hamiltont, és filmes sikereket arattak: a brit gyártású Gaslight (1940), a Gázláng 1944-es amerikai adaptációja és Alfred HitchcockRope című műve (1948).
A Hangover Square (1941) című regényt gyakran tartják a legkiemelkedőbb művének, amely a mai napig jól fogy puhafedeles kiadásban, és olyan kortárs szerzők, mint Iain Sinclair(wd) és Peter Ackroyd(wd), a londoni regények hagyományának fontos részének tekintik. Az Earl's Courtban(wd) játszódó történet, ahol maga Hamilton is élt, mind a kor alkoholfogyasztási szokásait, mind az alapvető politikai kontextust, például a fasizmus felemelkedését és az arra adott válaszokat mutatja be. Hamilton nyílt marxista lett, bár nyilvánosan nem volt a kommunista párt(wd) tagja. Az 1930-as években, sok más szerzőhöz hasonlóan, egyre dühösebb lett a kapitalizmusra, és úgy vélte, hogy az akkori európai erőszak és fasizmus a kapitalizmus végét jelzi. Ez bátorította a marxizmusát, és az Impromptu in Moribundia (1939) című regénye szatirikus támadás volt a kapitalista kultúra ellen.
Későbbi életében Hamilton egy mizantrop szerzői hangot fejlesztett ki írásaiban, amely az idő múlásával egyre kiábrándultabbá, cinikusabbá és komorabbá vált. A The Slaves of Solitude (1947) volt az egyetlen műve, amely közvetlenül a második világháborúval foglalkozott, és ő szívesebben tekintett vissza a háború előtti évekre. A Gorse Trilogy-t – három regény egy ravasz szexuális ragadozóról és szélhámosról – általában nem értékelik jól a kritikák, bár Graham Greene azt mondta, hogy az első a „Brightonról írt legjobb könyv”, a másodikat (Mr. Stimpson and Mr. Gorse) pedig egyre inkább komikus remekműnek tekintik. A regények ellenséges és negatív hangvételét Hamilton depressziójának és a marxizmus utópiájával való kiábrándulásának is tulajdonítják. A trilógia a következőket tartalmazza: The West Pier (1952); Mr. Stimpson and Mr. Gorse (1953), amelyet 1987-ben The Charmer című dramatizált változatban mutattak be; és 1955-ben Hamilton utolsó publikált műve, az Unknown Assailant, egy rövid regény, amelynek nagy részét Hamilton részegen diktálta. A Gorse-trilógia (The Gorse Trilogy) először egyetlen kötetben jelent meg 1992-ben.
Hamilton már viszonylag fiatalon elkezdett mértéktelenül alkoholt fogyasztani. Hanyatló karrierje és melankóliája után 1962-ben májzsugor és veseelégtelenség következtében halt meg a norfolkiSheringhamben(wd). Kétszer nősült, először Lois Marie Martinnal 1930-ban, majd egy évvel Loistól való válása után Lady Ursula Chetwynd-Talbottal (a Laura Talbot álnéven író regényíróval) 1954-ben.
Hamilton kéziratai és levelezése a Harry Ransom Központban található, a Texasi Egyetemen, Austinban.
Könyvei
Regények
Monday Morning (1925)
Craven House (1926, revised edition 1943)
Twopence Coloured (1928)
The Midnight Bell (1929)
The Siege of Pleasure (1932)
The Plains of Cement (1934)
Twenty Thousand Streets Under the Sky (1935 – The Midnight Bell, The Siege of Pleasure és The Plains of Cement trilógia)
Impromptu in Moribundia (1939)
Hangover Square (1941)
The Slaves of Solitude (1947)
The West Pier (1952)
Mr. Stimpson and Mr. Gorse (1953)
Unknown Assailant (1955)
Színdarabok
Rope (1929)
The Procurator of Judea (1930; kiadatlan)
John Brown's Body (1931; kiadatlan)
Gas Light (1938), más néven Angel Street
The Duke in Darkness (1943)
The Governess (1946; kiadatlan)
Caller Anonymous (1952; kiadatlan)
The Man Upstairs (1953)
Miss Roach (1958; kiadatlan)
Hangover Square (1965; kiadatlan)
Rádiójátékok
Rope, BBC National Programme, 1932
Conversation in a Train, BBC Regional Programme, 1936
Money with Menaces, BBC National Programme, 1937
To the Public Danger, BBC National Programme, 1939
Gas Light, BBC Home Service, 1939
This is Impossible, BBC Home Service, 1941
The Duke in Darkness, 1944
The Governess, BBC Home Service, 1948
Caller Anonymous, BBC Home Service, 1952
20,000 Streets Under the Sky, BBC Radio 4, 1989
Legújabb újjáéledés
Hamiltonról 2005 márciusában egy különleges filmszezont rendeztek a londoni National Film Theatre-ben(wd), és a munkássága iránti élénk érdeklődés folytatásaként a brit BBC Two tévécsatorna 2005 szeptemberében levetítette a 20,000 Streets Under the Sky című film adaptációját, amelyet a BBC Four 2006 januárjában újra bemutatott, életéről szóló dokumentumfilmmel együtt. Az adaptációt 2007-ben DVD-n adták ki. Hamilton életéről szóló egyszemélyes előadás jelent meg az Edinburgh-i Fesztiválon 2014-ben, a Brightoni Fringe Fesztiválon 2015-ben, valamint Londonban is. A darabot Mark Farrelly(wd) írta és adta elő, The Silence of Snow: the Life of Patrick Hamilton címmel.
↑Michael Holroyd, in his introduction to the 2010 Vintage edition, says that this accident took place in January 1932 when Hamilton was walking with his wife and his sister along Earls Court Road
Ez a szócikk részben vagy egészben a Patrick Hamilton (writer) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
.jpg)
