Peary karibu

Peary karibu
Peary karibuk a behavazott tundrán
Peary karibuk a behavazott tundrán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Cervoidea
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Őzformák (Capreolinae)
Nemzetség: Rangiferini
Nem: Rangifer
Faj: R. tarandus
(Linnaeus, 1758)
Alfaj: R. t. pearyi
Tudományos név
Rangifer tarandus pearyi
(J. A. Allen, 1902)
Elterjedés
Elterjedési területe a 6-os számmal jelölve, azaz a legészakibb; valamint az 5-ös, amelyet azonban megoszt a hegyi karibuval
Elterjedési területe a 6-os számmal jelölve, azaz a legészakibb; valamint az 5-ös, amelyet azonban megoszt a hegyi karibuval
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Peary karibu témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Peary karibu témájú kategóriát.

A Peary karibu (Rangifer tarandus pearyi) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó rénszarvas (Rangifer tarandus) egyik észak-amerikai alfaja.

Ezt az állatot Robert Peary amerikai felfedezőről nevezték el.

Előfordulása

A Peary karibu előfordulási területe az Arktiszba nyúló kanadai Nunavut és Északnyugati területek egyes szigetei.

1961-ben körülbelül 40 000 példánya élt, 2009-ben már csak 700 Peary karibu létezett.

Megjelenése

Az észak-amerikai karibuk közül a legkisebb termetű. A suta általában 60 kilogrammos, míg a bika 110 kilogrammos. A suta 140 centiméter hosszú és a bika 170 centiméteres. Mindkét nemnek van agancsa. A bika március és augusztus között, míg a suta június-szeptemberben növeszti az agancsát; mindkettőnek októberben hámlik le a háncsa. A szőrzete télen fehér és vastag. Nyáron rövidebb szőrűre váltja le, és a színezete palaszürkévé változik. A szőrszálak belül üresek.

Életmódja

A táplálékát zuzmók, perjefélék, palkafélék és gombák képezik. A megfigyelések szerint, nagyon kedveli a fedelékes kőtörőfüvet (Saxifraga oppositifolia), mely megfesti az orrát lilára. A patája hegyes és ásóalakú, mellyel a hótakaró alól vájja ki táplálékát. Akár 150 kilométeres vándorutakat is megtehet a telelő és nyaraló helyei között. Gyorsabban szalad, mint legfőbb ellensége a sarki farkas (Canis lupus arctos); továbbá kiválóan úszik is. Nagyon kis csordákat alkot; nyáron legfeljebb 12 főseket, míg télen csak négy állatból áll a csorda.

Szaporodása

Az ivarérettséget a bika két-, míg a suta háromévesen éri el. A párzási időszaka ősszel van, de csak a legtápláltabb suták lesznek vemhesek. A vemhesség 7-8 hónapig tart; ennek végén egy borjú születik.

Fordítás

Források

További információk