Pelayo asztúriai király
| Pelayo | |
 | |
| Pelayo covadongai emlékműve | |
| Asztúriai király | |
| Uralkodási ideje | |
| 718 – 737 | |
| Elődje | nincs |
| Utódja | Favila |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Kantábriai-ház |
| Született | 685 nem ismert |
| Elhunyt | 737 Cangas de Onís |
| Nyughelye |
|
| Édesapja | Favila |
| Édesanyja | nem ismert |
| Testvére(i) | Anonyma |
| Házastársa | Gaudiosa |
| Gyermekei | Favila Ermesinda |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pelayo témájú médiaállományokat. | |
Pelayo (asztúriaiul: Pelayu) (?, 685 – Cangas de Onís, 737) az Asztúriai Királyság első, legendás hírű uralkodója.
Származása
Származásáról megoszlanak a vélemények. Az egyik feltételezés szerint az apja Fáfila nevű nemes, vagy herceg (Kantábria hercege?) volt, míg egy másik változat szerint Pelayo a 711-ben meghalt, feltehetően a mórok ellen elesett, Roderik vizigót király unokatestvére volt. E feltételezés szerint ugyanis Cindasuinto vizigót nemes fiai Teudofredo és Ueremundo voltak, Teudofredo pedig Roderiknek, Ueremundo pedig Pelayonak lett volna az apja. Van olyan feltételezés is, amely szerint Fáfila – Pelayo apja –, és Teudofredo – Roderik apja –, testvérek, Cindasuinto fiai, ebben a genealógiában Ueremundo nem szerepel. Az apa személyének bizonytalansága miatt – nyilvánvalóan – a király édesanyjának kiléte sem tisztázott.
Uralkodása
Ismereteink szerint az araboknak a Hispániai-félsziget meghódítására irányuló, elsöprő erejű támadása (711) után Pelayo a felbomlott Vizigót Királyság nemeseivel a félsziget északi részére, Kantábria hegyvidékére menekült, lázadást robbantott ki Munuza mór kormányzó ellen. Pelayót elfogták és túszként Córdobába hurcolták, de 717-ben megszökött és újra az asztúriai mór-ellenes felkelők élére állt. A lázadókat beszorították a Picos de Europa hegyei közé, mégis feltartóztatták a mór sereg erőteljes támadásait, az Auseba-hegyi csatában megfutamították a mórokat és megalapították az Asztúriai Királyságot, amelynek Pelayo 718-tól a haláláig, 737-ig, a királya lett. Székhelye Cangas de Onísban volt. 722-ben Covadongánál újabb jelentős győzelmet aratott a mórok ellen. Ezzel nemcsak biztosította az új királyság fennmaradását (Asztúriát a mórok soha nem tudták elfoglalni), de el is indította a reconquistát, azaz a félsziget visszafoglalását, ami hétszáz évig tartott.
Pelayo a keresztény ellenállás fontos jelképévé vált a középkori spanyol történelemben és irodalomban.
Pelayo felesége Gaudiosa volt, utóda a fiuk, Favila (? – 739) lett. Lányát, Ermesindát a későbbi I. Alfonz vette feleségül.
Képek
Megjegyzések
- ↑ Pelayo neve a görög Pelagiosz vagy a latin Pelagius egy változata, jelentése „tenger”. A középkorban az egyik legnépszerűbb név volt az Ibériai-félsziget északnyugati részén. Forrás: https://www.thebump.com/b/pelayo-baby-name.
Jegyzetek
- 1 2 2709531
- 1 2 various authors (2011). "Diccionario biográfico español". Spanish Biographical Dictionary (spanyol nyelven). Royal Academy of History. Hozzáférés: 2020. május 22.
- ↑ p15271.htm#i152705
Források
- Antonio C. Floriano: Cronologia y genealogia de los reyes de Asturias, Archívum, Tomo VI., 1956.
- Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968–1969.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711–1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364–1994), Vigo, 1994.
- Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
- Uralkodók és dinasztiák (Magyar Világ Kiadó, 2001.)
További információk
- http://www.homar.org/genealog/
- https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/
| Előd: nincs |
Asztúria királya | Utód: Favila |
