 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pelophylax témájú rendszertani információt.
 |
A Pelophylax a kétéltűek (Amphibia) osztályába, valamint a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó nem. Nevét a görög pelos πηλος (iszap, sár) és a phylax (őr) szavakból alkották.
A nembe tartozó fajok Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában honosak.
Sok faj kialakulása az elmúlt 2,4 millió év klimatikus ingadozásai során következett be. A pliocén és a pleisztocén jégkorszakok során az európai flóra és fauna Európa déli részeinek melegebb éghajlatán tudott fennmaradni.
A legutóbbi jégkorszak, a Würm-glaciális során (i.e. 80 000 – 8000) a zöld békák ősi csoportja három déli menedékhelyet talált magának. Ezek a csoportok hosszú évekig elkülönülten éltek, így három különálló fajjá fejlődhettek:
A jégkorszak elvonulta után ez a három faj Észak-Európa felé vándorolt, és egymással kapcsolatba lépve hibridizációs zónákat hoztak létre.
A Pelophylax nemet az osztrák Leopold Fitzinger zoológus hozta létre 1843-ban. Célja a nem létrehozásával az európai zöld békák elkülönítése volt a Linnaeus által létrehozott Rana nem barna békáitól. Ennek ellenére a legtöbb 19. és 20. századi szerző nem értett egyet Fitzinger rendszerével, a zöld és barna békákat egyaránt a Rana nembe sorolták, azzal összhangban, hogy minden békát, amely a típusfaj gyepi békáéhoz (Rana temporaria) hasonló morfológiai jegyeket mutatott a Rana nembe helyeztek. Így ez a nem gyakorlatilag egy szemétkosár-taxonná vált.
A 20. század kezdetén a zöld béka vagy kecskebéka név csak a Linnaeus által 1758-ban leírt egyetlen fajra a Rana esculenta fajra vonatkozott. A faj, és annak változatai Európában általánosan elterjedtek voltak. Később ismerték fel a további fajokat, a tavi békát (Rana ridibunda), majd a kis tavibékát (Rana lessonae).
Egészen a 20. század második feléig kellett várni, míg Leszek Berger lengyel kutató fényt derített az európai zöld békák változatos fajai közötti összefüggésekre. Felismerte, hogy a tavi béka (R. ridibunda) és a kis tavibéka hibridje a Rana esculenta már 10 000 éve megjelent Észak-Európában. A Rana esculenta számos jellemzője a két másik faj közötti átmenetet mutatja. Alain Dubois 1992-ben a palearktikus faunatartomány zöld békafajait a Rana nem Pelophylax alnemébe csoportosította.
A 2000-es években elérhetővé vált molekuláris filogenetikai vizsgálati eszközök használatával a taxonómiai kapcsolatok megállapítása egyszerűbb lett, és nyilvánvalóvá vált, hogy Fitzinger álláspontja helyes volt. A világ kétéltűinek filogenetikus felülvizsgálatára irányuló munkájában Frost és munkatársai 2006-ban igazolták, hogy a Rana nem sok szétágazó leszármazási vonalból épül fel, melyek rászolgálnak az önálló nem státuszra. A Pelophylax nemcsak önálló nem, hanem olyan leszármazási vonalhoz tartozik, amely nincs is különösen közel a Rana neméhez. A Linnaeus által leírt Rana nem típusfaja, a Rana temporaria; az európai barna békák megmaradtak a Rana nemben. A zöld békákat pedig áthelyezték a Pelophylax nembe. Az is nyilvánvaló lett, hogy az eurázsiai zöld békák nem alkotnak monofiletikus csoportot. A Pelophylax nemben található fajok száma azt jelzi, hogy még jó idő el fog telni, mire a nem teljes mértékben körül lesz határolva.
A Pelophylax nem egy olyan alcsaládhoz, feltehetőleg kládhoz tartozik, melynek tagja a Babina, Glandirana, Hylarana, Pulchrana, Sanguirana, Sylvirana, valamint a Hydrophylax, ami a Pelophylaxhoz hasonlóan valószínűleg nem alkot monofiletikus csoportot. Ezeket a nemeket korábban a legtöbb szerző szintén a Rana nemben írta le, ezek közül többet csak 1990 után hoztak létre. Ami a Pelophylax lehetséges parafíliáját illeti, úgy tűnik, hogy az ide tartozó egyes fajok nagyon közeli rokonságban állnak a Hylarana nemmel, így könnyen oda mozgathatók lennének. Ugyanakkor a nagymértékű hibrid fajképződés megzavarhatja a DNS-szekvenálásból származó adatok értékelését.
A nembe az alábbi fajok tartoznak:
Megnevezett hibridek (kleptonok, kl.):
{{cite book}}: |periodical= ignored (súgó); Cite has empty unknown parameter: |periodic link= (súgó) {{cite book}}: Cite has empty unknown parameters: |numéro= és |url texte= (súgó); Unknown parameter |année= ignored (|date= suggested) (súgó); Unknown parameter |périodique= ignored (|publisher= suggested) (súgó){{cite book}}: Cite has empty unknown parameters: |numéro=, |url texte= és |lien périodique= (súgó); Unknown parameter |année= ignored (|date= suggested) (súgó); Unknown parameter |périodique= ignored (|publisher= suggested) (súgó){{cite book}}: Unknown parameter |langue= ignored (|language= suggested) (súgó); Unknown parameter |numéro= ignored (súgó); Unknown parameter |périodique= ignored (|publisher= suggested) (súgó).{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters: |numéro=, |url texte= és |lien périodique= (súgó); Unknown parameter |année= ignored (|date= suggested) (súgó); Unknown parameter |périodique= ignored (|publisher= suggested) (súgó)