| Per Olov Enquist | |
| Született | 1934. szeptember 23. Hjoggböle |
| Elhunyt | 2020. április 25. (85 évesen) Vaxholm |
| Állampolgársága | svéd |
| Nemzetisége | svéd |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Mats Enquist |
| Szülei | Maria Albertina Enqvist Per Elof Enqvist |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Uppsalai Egyetem (1955–1964, Master of Philosophy) |
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Katarina kyrkogård |
A Wikimédia Commons tartalmaz Per Olov Enquist témájú médiaállományokat. | |
Per Olov Enquist (Hjoggböle, 1934. szeptember 23. – Vaxholm, 2020. április 25.) az egyik legismertebb svéd író. Újságíróként, drámaíróként és regényíróként is dolgozott.
Egy észak-svédországi faluban, a Västerbotten megyei Hjoggbölében született. Apja csecsemőkorában meghalt, így falusi tanító édesanyja egyedül nevelte. A környékről öt író származik; nagymamája és Stieg Larsson családja szomszédos farmokon éltek. Mélyen vallásos közösségben nevelkedett. A gyermekkorát meghatározó baloldali keresztény közösségről regényt is írt Lewi útja címmel.
Fiatal korában sportoló volt, a négy legjobb svéd magasugró egyike, de olimpiai részvételt nem tudott kiharcolni.
1964-ben szerzett bölcsészdiplomát az Uppsalai Egyetemen. A Svenska Dagbladet és Expressen című újságoknál dolgozott kritikusként. Ebben az időszakban indult írói karrierje is: 1961-ben jelent meg első regénye, a Kristallögat (Kristályszem). Az 1960-as években lett népszerű író hazájában, oknyomozó könyveinek és később drámának köszönhetően. Az 1972-es müncheni olimpián sportriporterként vett részt.
Második, még sikeresebb alkotói korszaka az alkoholizmusával való leszámolását követően kezdődött.
2011-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége volt.
Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.
| Eredeti cím (év) | Magyar cím | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Kristallögat (1961) | Kristályszem | |
| Färdvägen (1963) | ||
| Magnetisörens femte vinter (1964) | ||
| Bröderna Casey (1964) | ||
| Sextiotalskritik (1966) | ||
| Hess (1966) | ||
| Legionärerna: En roman om baltutlämningen (1968) | ||
| Sekonden (1971) | ||
| Katedralen i München och andra berättelser (1972) | ||
| Berättelser från de inställda upprorens tid (1974) | ||
| Tribadernas natt (1975) | A tribádok éjszakája | dráma |
| Chez Nous (1976) | ||
| Musikanternas uttåg (1978) | ||
| Mannen på trottoaren (1979) | ||
| Till Fedra (1980) | Ének Phaidráért | dráma |
| En triptyk (1981) | ||
| Från regnormarnas liv (1981) | A földigiliszták életéből | dráma |
| Doktor Mabuses nya testamente (1982) | ||
| Strindberg. Ett liv (1984) | Strindberg – Életjáték | regény |
| Nedstörtad ängel (1985) | ||
| Två reportage om idrott (1986) (korábbi kiadásban Katedralen i München och andra berättelser) | ||
| Protagoras sats (1987) | ||
| I lodjurets timma (1988) | ||
| Kapten Nemos bibliotek (1991) | ||
| Dramatik (1991/2004) | Tartalmazza A tribádok éjszakája, A földigiliszták életéből, az I lodjurets timma és a Képcsinálók című színdarabokat | |
| Kartritarna (1992) | ||
| Livläkarens besök (1999) | Az udvari orvos látogatása | regény |
| Lewis resa (2001) | Lewi útja | regény |
| Boken om Blanche och Marie (2004) | Blanche és Marie könyve | regény |
| Ett annat liv | Egy másik élet | önéletrajz |
| Liknelseboken: en kärlekshistoria (2013) | Példázatok könyve. Szerelmes regény | |
| Hamsun – filmregény | regény | |
| A Három Barlang Hegye | regény | |
| A harmadik barlang titka | regény |
{{cite web}}: Check |archiveurl= value (súgó)