Percival Everett

Percival Everett
A 2024-es National Book Awards döntőseinek felolvasásán a NYU Skirball Centerben(wd)
A 2024-es National Book Awards döntőseinek felolvasásán a NYU Skirball Centerben(wd)
SzületettPercival Leonard Everett II
1956. december 22. (69 éves)
Fort Gordon(wd), Georgia, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgárságaamerikai USA
HázastársaDanzy Senna
Foglalkozása
  • író
  • regényíró
  • anglista
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • PEN/Jean Stein Book Award
  • Lucien Barrière Literary Award (2012)
  • Guggenheim-ösztöndíj (fikció, 2015)
  • PEN Oakland/Josephine Miles Literary Award (2018)
  • Ivan Sandrof Lifetime Achievement Award (2021)
  • National Book Award for Fiction (James, 2024)
  • regény-Pulitzer-díj (James, 2025)
  • Time 100 (2025)
A Wikimédia Commons tartalmaz Percival Everett témájú médiaállományokat.

Percival Leonard Everett II (Fort Gordon, 1956. december 22. –) amerikai Pulitzer-díjas író, és a Dél-kaliforniai Egyetem angol szakának jeles professzora. „Kórosan ironikusnak” nevezte magát, és számos műfajban dolgozott, például western irodalomban, krimiben, thrillerben, szatírában és filozófiai szépirodalomban. Könyvei gyakran szatirikusak, céljuk az Egyesült Államok faji és identitásbeli kérdéseinek feltárása.

Legismertebb regényei az Erasure (2001), az I Am Not Sidney Poitier (2009) és a The Trees (2021), amely bekerült a 2022-es Booker-díj rövidlistájára. 2024-es James című regénye, amely szintén a Booker-díj döntőse volt, elnyerte a Kirkus-díjat, a National Book Award for Fiction díjat és a Pulitzer-díjat szépirodalmi kategóriában.

Az Erasure című regényéből készült American Fiction című filmet (2023) Cord Jefferson(wd) írta és rendezte, Jeffrey Wright, Sterling K. Brown és Leslie Uggams főszereplésével.

Fiatalkora és iskolái

Percival L. Everett, akit apjáról neveztek el, a georgiai Fort Gordonban született, ahol apja, Percival Leonard Everett őrmester volt az amerikai hadseregben. Édesanyja Dorothy (született Stinson) Everett volt. Amikor az ifjabb Everett még csecsemő volt, a család a dél-karolinai Columbiába költözött, ahol középiskolás éveit töltötte. Van egy nővére, Denise Everett, aki orvos az észak-karolinai Raleigh-ben. Apja fogorvos lett, szülei pedig továbbra is Dél-Karolinában éltek. Az ifjabb Everett végül az amerikai Nyugatra költözött.

Everett filozófia szakon szerzett alapdiplomát a Miami Egyetemen. Számos témát tanulmányozott, beleértve a biokémiát és a matematikai logikát. 1982-ben mesterdiplomát szerzett szépirodalomból a Brown Egyetemen.

Everett jelenleg Los Angelesben, Kaliforniában él feleségével, Danzy Senna(wd) regényíróval és két gyermekükkel.

Everett dédnagymamája egy időben rabszolgasorba került.

Irodalmi pályája

M.A. diplomája megszerzése közben Everett megírta első regényét, a Suder-t (1983). Főszereplője Craig Suder volt, a Seattle Mariners harmadik bázisembere, aki egy Major League-es visszaesésben volt, mind a pályán, mind azon kívül.

Második regénye, a Walk Me to the Distance (1985) David Larson veteránt mutatja be, aki visszatért Vietnámból. Larson egy juhtenyésztő fogyatékos fiának keresésébe keveredik a wyomingi Slut's Whole-ban. A regényből később, módosított cselekményszállal, Follow Your Heart címmel ABC-TV-film készült. Everett elutasította ezt az adaptációt, kijelentve: "Soha nem láttam. Olvastam a forgatókönyvet, és nem tetszett. A változtatások, amiket eszközöltek, annyira groteszkek voltak, hogy ezt egyáltalán nem lehetett elfogadni."

A Cutting Lisa (1986; újrakiadás 2000) című regény azzal kezdődik, hogy John Livesey találkozik egy császármetszést végrehajtott férfival. Ez arra készteti a főszereplőt, hogy átgondolja kapcsolatait.

1987-ben Everett kiadta a The Weather and Women Treat Me Fair: Stories című novelláskötetet, melynek főként a kortárs nyugaton játszódik.

1990-ben Everett két könyvet adott ki: a Zulus címűt, amely a groteszket és az apokalipszist ötvözi; valamint a For Her Dark Skin címűt, amely Euripidész görög drámaíró Médeia(wd) című művének új változata.

Műfajt váltva Everett ezután egy gyerekkönyvet írt, a The One That Got Away-t (1992). Ez a fiatal olvasóknak szóló illusztrált könyv három cowboyról szól, amint megpróbálják bekeríteni az „egyeseket”, a huncut számokat.

Visszatérve a regényekhez, Everett 1994-ben adta ki első könyv hosszúságú, God's Country című westernjét(wd). Ebben a regényben Curt Marder és fekete nyomkeresője, Bubba „Isten országában” keresik Marder feleségét, akit banditák raboltak el. Marder nem biztos benne, hogy meg akarja-e találni. A könyv a westernek és a faji és nemi politikának a paródiája. Szerepel benne egy transzneműnek öltözött George Armstrong Custer is.

1996-ban Everett két könyvet adott ki: a Watershed kortárs western környezetben játszódik, amelyben a magányos hidrológus, Robert Hawkes találkozik egy őslakos amerikai „kicsi emberrel”, aki segít neki megbékélni az emberek egymáshoz fűződő kapcsolataival. Ebben az évben Everett kiadta második novelláskötetét is, a Big Picture-t.

Az Frenzy ("Őrület"; 1997) című művében Everett visszatér a görög mitológiához. Vlepo, Dionüszosz asszisztense, kénytelen furcsa tevékenységek „őrületén” keresztülmenni, beleértve azt is, hogy tetvekké és hálószobai függönyökké válnak a történet különböző időpontjaiban, amelyet elmesél. Ezek az események azért történnek, hogy elmagyarázhassa ezeket az élményeket Dionüszosznak, a félistennek.

A Glyph (1999) egy történeten belüli történet(wd) Ralphról, egy csecsemőről, aki úgy dönt, hogy nem beszél, de rendkívüli izomkontrollal rendelkezik, és az IQ-ja közel 500-as. Üzeneteket ír anyjának különféle irodalmi témákban, az általa adott könyvek alapján. Ralphot többször elrabolják olyanok, akik megpróbálják kihasználni különleges képességeit. Odüsszeiája (ahogyan azt a négyéves Ralph "megírta") többet tanít neki a szerelemről, mint az értelemről.

A Grand Canyon, Inc. (2001) Everett első novellája. Ebben Rhino Tanner megpróbálja megszelídíteni az Anyatermészetet a Grand Canyon kereskedelmi forgalomba hozatalával.

Az Erasure (2001) egy szatirikus regény, amely azt ábrázolja, hogyan kategorizálja a könyvkiadás az afroamerikai írókat. A metafikciós regény a főszereplő döntése körül forog, hogy egy felháborító novellát írjon a városi szegények és züllöttek között, My Pafology címmel. Az író átnevezi Fuck-nak, mivel az elfogadhatóság határát akarja feszegetni, és hatással van rá az, amit gettóirodalomnak nevez, mint például Richard Wright Native Son (Meghajszolt vad; 1940) című regénye és Sapphire(wd) Push (1996) című regénye.

A History of the African-American People (proposed) by Strom Thurmond, as told to Percival Everett and James Kincaid (2004), egy levélregény, amely Percival Everett és James Kincaid(wd) karaktereit mutatja be, amint Strom Thurmond amerikai szenátorral (alkalmanként) és segédje őrült asszisztensével, Barton Wilkes-szel dolgoznak. Utóbbi utasítgatja a szerzőket, miközben üldözi őket.

Szintén 2004-ben Everett kiadta harmadik novelláskötetét, a Damned If I Do: Stories-t, valamint az American Desert ("Amerikai sivatag") című regényt. Az American Desert-ben Ted Street azt tervezi, hogy az óceánba fojtja magát, de útközben közlekedési balesetben meghal. Három nappal később Street hirtelen felül a koporsójában a temetésen, bár a feje le van vágva, és hiányzik a dobogó szíve. A regény további részében Street egy önfelfedező odüsszeián megy keresztül arról, hogy mit is jelent valójában élni, feltárva a vallást, a kinyilatkoztatást, a hitet, a fanatizmust, a szerelmet, a családot, a média szenzációhajhászását és a halált.

A Wounded: A Novel (2005) John Hunt, egy lóidomár történetét meséli el, akit gyűlölet-bűncselekményekkel szembesítenek egy homoszexuális és egy őslakos amerikai ellen. Hunt kerüli, hogy belekeveredjen e bűncselekmények politikai természetébe, és csak akkor cselekszik, ha kényszerítik.

Everett 2006-os verseskötetének, a re:f (gesture) borítóján az egyik festménye látható. 2010-es Swimming Swimmers Swimming című verseskötetét a Red Hen Press adta ki.

A The Water Cure (2007) Ishmael Kidderről szól, aki sikeres romantikus regényírói karriert futott be lánya haláláig, amikor élete sötét fordulatot vesz. Egy félreeső új-mexikói kunyhóban Kidder bebörtönöz egy férfit, akiről azt hiszi, hogy a lánya gyilkosa. A könyv címe az egyik kínzási technikára utal, amelyet Kidder a férfin alkalmaz, nevezetesen a vízbefojtásra(wd).

2009-ben a Graywolf Press kiadta az I Am Not Sidney Poitier ("Én nem vagyok Sidney Poitier") című könyvet. A főszereplő, akit Not Sidney Poitier-nek hívnak, Észak-Amerikában az identitással és a faji szegregációval kapcsolatos kihívásokkal szembesül. Hasonló kihívásokkal néz szembe az identitásalkotás során fogadott fehér apjával, Ted Turnerrel kapcsolatban is.

Az Assumption: A Novel (2011) egy triptichon, amelyben néhány szereplő már szerepelt korábbi Everett-történetekben. A "Big" című történet visszatér Ogden Walker, egy kis új-mexikói város seriffhelyettesének karakteréhez, aki egy idős nő gyilkosának a nyomában van. A tetthelyen azonban az övéi az egyetlen lábnyomok, amelyek a nő ajtajához vezetnek és onnan eltávolodnak. Ahogy más esetek is felhalmozódnak, Ogden üldözőbe veszi az ügyet, és hamarosan Denver sötétebb oldalán, egy hippi kommunában találja magát.

2013-ban a Graywolf Press kiadta Percival Everett by Virgil Russell: A Novel című regényét, amelyben egy férfi meglátogatja apját egy idősek otthonában, ahol az apja látszólag a fia szemszögéből ír egy regényt. Nyolc évvel később ugyanez a kiadó jelentette meg a The Trees című szatirikus regényt, amely Mississippi, a déli államok és az Egyesült Államok történelmi és kortárs lincseléseiről szól. (Az Egyesült Királyságban az Influx Press adta ki). A The Trees elnyerte az Anisfield-Wolf(wd) Könyvdíjat, és bekerült a 2022-es Booker-díj jelöltjei közé.

A Graywolf Press által 2022-ben kiadott Dr. No elnyerte a 2023-as PEN/Jean Stein Könyvdíjat, és döntősnek választották a 2023-as National Book Critics szépirodalmi díjra.

Everett 2023-ban Windham-Campbell-díjat kapott szépirodalmi kategóriában.

2023-ban mutatták be az American Fiction című filmet, amelyet a rendező Cord Jefferson adaptált Everett 2001-es Erasure című regényéből. Többek között az American Fiction elnyerte a legjobb adaptált forgatókönyv díját a 96. Oscar-gálán.

A Doubleday kiadó gondozásában 2024-ben megjelent James Mark Twain Huckleberry Finn kalandjai című művének újragondolása a szökött rabszolga Jim(wd) szemszögéből. Everett emberibbé teszi a karaktert, akit Jamesként emlegetnek, bölcs és írástudó emberként újraértelmezve őt, aki álmaiban felvilágosodás-filozófusokkal beszélget, és más rabszolgákat tanít olvasni. James és a könyv többi fekete szereplője szándékosan elrejti műveltségét és bölcsességét a fehér szereplők elől, akik kétségtelenül fenyegetve érzik majd magukat a művelt feketék által, és további büntetést szabnak ki rájuk. Bár Everett ellenezte a könyvek betiltását, megjegyezte, hogy reméli, hogy az újragondolt változatát betiltják, „csak azért, mert szeretem irritálni azokat az embereket, akik nem gondolkodnak és nem olvasnak”. A James bekerült a 2024-es Booker-díj hosszú listájára, és bekerült a Booker-díj rövid listájára is. A regény elnyerte a Kirkus-díjat, a National Book Award for Fiction-t és a Pulitzer-díjat.

Bibliográfia

Regények

  • Suder (Viking Books(wd), 1983)
  • Walk Me to the Distance (Clarion Books(wd), 1985)
  • Cutting Lisa (Ticknor & Fields, 1986)
  • Zulus (The Permanent Press, 1990)
  • For Her Dark Skin (Owl Creek Press, 1990)
  • God's Country (Faber & Faber, 1994)
  • Watershed (Graywolf Press, 1996)
  • The Body of Martin Aguilera (Owl Creek Press, 1997)
  • Frenzy (Graywolf Press, 1997)
  • Glyph (Graywolf Press, 1999)
  • Grand Canyon, Inc. (Versus Press, 2001)
  • Erasure (University Press of New England, 2001)
  • A History of the African-American People (proposed) by Strom Thurmond, as told to Percival Everett and James Kincaid (with James Kincaid(wd)) (Akashic Books, 2004)
  • American Desert (Hyperion Books, 2004)
  • Wounded (Graywolf Press, 2005)
  • The Water Cure (Graywolf Press, 2007)
  • I Am Not Sidney Poitier (Graywolf Press, 2009)
  • Assumption (Graywolf Press, 2011)
  • Percival Everett by Virgil Russell (Graywolf Press, 2013)
  • So Much Blue (Graywolf Press, 2017)
  • Telephone (Graywolf Press, 2020)
  • The Trees (Graywolf Press, 2021; UK: Influx Press)
  • Dr. No (Graywolf Press, 2022)
  • James (Doubleday Publishers(wd), 2024)

Novellák

  • The Weather and Women Treat Me Fair: Stories (August House Publishers, Inc., 1987)
  • Big Picture: Stories (Graywolf Press, 1996)
  • Damned If I Do: Stories (Graywolf Press, 2004)
  • Half an Inch of Water (Graywolf Press, 2015)

Költészet

  • re:f (gesture) (Red Hen Press, 2006)
  • Abstraktion und Einfühlung (with Chris Abani(wd)) (Akashic Books, 2008)
  • Swimming Swimmers Swimming (Red Hen Press, 2010)
  • There Are No Names for Red (Chris Abanival; Percival Everett képeivel) (Red Hen Press, 2010)
  • Trout's Lie (Red Hen Press, 2015)
  • The Book of Training by Colonel Hap Thompson of Roanoke, VA, 1843: Annotated From the Library of John C. Calhoun (Red Hen Press, 2019)
  • Sonnets for a Missing Key (Red Hen Press, 2024)

Gyermekirodalom

Hozzájárulások

  • My California: Journeys by Great Writers (Angel City Press, 2004)
  • Everett's introduction was added to the 2004 paperback edition of The Jefferson Bible(wd).

Vendégszerkesztőként

Magyarul megjelent

Díjak és kitüntetések

Everett novellái szerepeltek a Pushcart-díj antológiájában és a The Best American Short Stories díjátadón.

2008-ban díszdoktori címet kapott a Santa Fe Főiskolától. 2015-ben Guggenheim-ösztöndíjat kapott szépirodalmi alkotásokból, valamint Phi Kappa Phi elnöki érmet a Dél-kaliforniai Egyetemtől.

2016-ban Everettet megválasztották az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiára, majd 2023-ban az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémiára.

Everettet felvették a Time magazin 2025-ös év legbefolyásosabb embereinek listájára.

Jegyzetek

  1. ↑ "pen.org/percival-everett-takes-top-pen-america-literary-award/".
  2. ↑ "www.inthemoodfordeauville.com/prix_litteraire_2007/".
  3. ↑ "Guggenheim Fellows database" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. november 12.
  4. ↑ "dornsife.usc.edu/news/stories/248/everett-wins-pen-literary-award/".
  5. ↑ "www.bookcritics.org/past-awards/2021/".
  6. ↑ "www.infobae.com/cultura/2024/11/21/percival-everett-y-jason-de-leon-ganadores-del-national-book-award-2024/".
  7. ↑ "www.npr.org/2025/05/05/nx-s1-5381150/pulitzer-prizes-2025".
  8. ↑ "2025 TIME100: The 100 Most Influential People of 2025". Time. 2025. Hozzáférés: 2026. március 6.
  9. ↑ "ISFDB" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  10. ↑ "NooSFere" (francia nyelven).
  11. ↑ "National Library of Israel Names and Subjects Authority File" (héber nyelven). Hozzáférés: 2023. június 1.
  12. ↑ "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 18.
  13. ↑ Bader, Philip (2014. május 14.). African-American Writers. Infobase Publishing. 84. o. ISBN 978-1-4381-0783-7.
  14. ↑ Cowles, Gregory (2005. szeptember 18.). "Fiction Chronicle". The New York Times. 22. o. 2019. december 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. június 11.
  15. 1 2 Razzall, Katie (2024. április 9.). "Percival Everett: Why I rewrote Huckleberry Finn to give slave Jim a voice". BBC News.
  16. ↑ Berry, Lorraine (2022. november 8.). "Meet Percival Everett: 5 novels that showcase the L.A. writer's enigmatic style". LA Times.
  17. ↑ A Fort Gordon, korábbi nevén Fort Eisenhower és Camp Gordon, az Egyesült Államok hadseregének egy létesítménye, amelyet 1941 októberében hoztak létre Augustától délnyugatra, Georgiában.
  18. 1 2 Berry, Lorraine (2022. november 8.). "Meet Percival Everett: 5 novels that showcase the L.A. writer's enigmatic style". Los Angeles Times (amerikai angol nyelven). 2023. november 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. november 20.
  19. ↑ Mernit, Judith Lewis (2013. szeptember 16.). "What do you know?". High Country News (amerikai angol nyelven). 2023. december 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. december 27.
  20. ↑ Makari, George (2023. augusztus 7.). "A Different Language: A Conversation with Percival Everett". Los Angeles Review of Books. Hozzáférés: 2023. december 27.
  21. ↑ "Percival Everett". USC Dornsife (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. december 27.
  22. ↑ Danzy Senna (1970. szeptember 13. –) amerikai regényíró és esszéíró.
  23. ↑ Rath, Arun (September 20, 2015), "For Prolific Author Percival Everett, The Wilderness Is A Place Of Clarity" Archiválva 2020. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben., All Things Considered, NPR.
  24. ↑ Lucas, Julian (2021. szeptember 20.). "Percival Everett's Deadly Serious Comedy". The New Yorker (amerikai angol nyelven). ISSN 0028-792X. 2023. március 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. november 20.
  25. ↑ Razzall, Katie (2024. április 9.). "Percival Everett: Why I rewrote Huckleberry Finn to give slave Jim a voice". BBC.
  26. 1 2 3 4 5 6 "Percival L. Everett", The University of South Carolina-Aiken.Archiválva 2013. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  27. ↑ "Cynthia Whitcomb website". 2011. augusztus 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 28.
  28. ↑ Shariatmadari, David (2024. április 6.). "'I'd love a scathing review': novelist Percival Everett on American Fiction and rewriting Huckleberry Finn". The Guardian.
  29. ↑ "Cutting Lisa (Voices of the South)". 2020. február 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 8.
  30. ↑ Percival Everett, The One That Got Away Archiválva 2011. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben., Emerging Writers Network, July 2009.
  31. ↑ Lichtig, Toby, "Deconstructing daddy", A review, TLS, June 6, 2004. Review-a-Day, Powell's. Archiválva 2015. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  32. ↑ Ramona Lofton, ismertebb nevén Sapphire (1950. augusztus 4. –) írónő és performanszköltő.
  33. ↑ Erasure page Archiválva 2013. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. at Graywolf Press.
  34. ↑ James R. Kincaid amerikai akadémikus, a Dél-kaliforniai Egyetem professzora.
  35. ↑ Kincaid, James, and Percival Everett (2003). "A History of the African American People by Strom Thurmond (Part 2)", Transition 12(4), 68–99. Project Muse.
  36. ↑ Garstang, Clifford (2007. január 18.). "Damned if I Do, by Percival Everett". cliffordgarstang.com. Hozzáférés: 2024. november 24.
  37. ↑ D'Auray, Terry (July 28, 2004), American Desert review, trashotron.com. Archiválva 2024. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben..
  38. ↑ Cheuse, Alan (October 11, 2005), "Percival Everett's 'Wounded': Winter in Wyoming", All Things Considered, NPR.
  39. ↑ Krusoe, Jim (August 31, 2007), "Mirror Images", review of The Water Cure: A Novel, by Percival Everett. Washington Post Book World. Review-a-Day, Powell's.Archiválva 2012. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  40. ↑ Lingan, John (December 7, 2009), "Review: I Am Not Sidney Poitier", Quarterly Conversation. Archiválva 2012. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben..
  41. ↑ Everett, Percival (2013. február 5.). Percival Everett by Virgil Russell: A Novel. Graywolf Press. ISBN 978-1555976347. 2024. június 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. június 8.
  42. ↑ "The Booker Prize 2022 | The Booker Prizes". thebookerprizes.com (angol nyelven). 2022. október 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. október 5.
  43. ↑ Varno, David (2023. február 1.). "National Book Critics Circle Announces Finalists for Publishing Year 2022". National Book Critics Circle (amerikai angol nyelven). 2023. február 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. február 3.
  44. ↑ "2023 Prize Recipients". Windham Campbell Prizes 2023. Windham Campbell Prizes. 2023. április 21. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. április 21.
  45. ↑ Moreau, Jordan (2024. január 23.). "Oscar Nominations 2024". Variety. Hozzáférés: 2024. november 24.
  46. ↑ Everett, Percival (2024. március 19.). "James: A Novel". penguinrandomhouse.com. Doubleday. ISBN 9780385550369. 2024. június 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. június 8.
  47. ↑ Razzall, Katie (2024. április 9.). "Percival Everett: Why I rewrote Huckleberry Finn to give slave Jim a voice". BBC News. 2024. április 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. április 9.
  48. ↑ Allardice, Lisa (2024. július 30.). "This Booker longlist might just be the most enjoyable of recent years". The Guardian.
  49. ↑ Creamer, Ella (2024. szeptember 16.). "Percival Everett and Rachel Kushner make the 2024 Booker prize shortlist". The Guardian.
  50. ↑ Schaub, Michael (2024. október 16.). "Winners of the 2024 Kirkus Prize Revealed". Kirkus Reviews (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. november 23.
  51. ↑ Alter, Alexandra (2024. november 20.). "Percival Everett, Author of 'James,' Wins National Book Award for Fiction". The New York Times. Hozzáférés: 2024. november 20.
  52. ↑ Robertson, Katie (2025. május 5.). "The New York Times Wins 4 Pulitzer Prizes". The New York Times (amerikai angol nyelven). ISSN 0362-4331. Hozzáférés: 2025. május 5.
  53. ↑ Bell, Susan (2016. április 20.). "Percival Everett and David St. John elected to the American Academy of Arts & Sciences". USC Today. University of Southern California.
  54. ↑ Joy, Darrin S. (2023. május 5.). "Celebrated novelist Percival Everett elected to the American Academy of Arts and Letters". USC Dornsife, News and Events. University of Southern California. Hozzáférés: 2024. november 24.
  55. ↑ "Percival Everett: The 100 Most Influential People of 2025". TIME (angol nyelven). 2025. április 16. Hozzáférés: 2025. május 10.

Fordítás

További információk