A Birra Peroni S.R.L. cég Olaszország egyik legismertebb sörének, a Peroninak a gyártója. Nevét alapítójáról, Giovanni Peroniról kapta. A 2003 óta külföldi tulajdonban álló cégnek három gyára van (Róma, Padova, Bari), ahol a 2010-es adatok szerint évi 3,25millióhektoliter sört gyártanak. 2016 óta a cég a japán Asahi tulajdonában áll.
Története
1846-ban a cukrászcsaládból származó Giovanni Peroni sörkészítéssel kezdett el foglalkozni Vigevanóban. A tulajdonos a kis üzem mellett kocsmát is nyitott, ahol termékét árusítani kezdte. A vigevanói piac szűkös volta miatt és amiatt, hogy a középső–déli országrészekben ezekben az időkben sokkal elterjedtebb volt a sörfogyasztás, mint északon, 1864-ben Peroni áthelyezte tevékenységét Rómába. Először a Piazza di Spagna közelében, 1872-től a Borgo santo Spirito térségében, 1890-ben pedig a Kolosszeum környékén működtette főzdéjét. Utóbbi helyen egy 19 asztalos kocsmát is nyitott. Elismertsége egyre nőtt, 1886-ban már meghívót kapott egy nemzeti kiállításra is.
1905-ben jelentős fordulat következett be a sör készítésében: a Peroni testvérek Németországból behozták az alsóerjesztéses eljárást. Hogy ezt eredményesebben alkalmazhassák, gyárukat egyesítették Róma akkori legnagyobb jéggyárával is, létrehozva így a Le Società Riunite Fabbrica di Ghiaccio e Ditta F. Peroni nevű vállalatot. Ez a 300 főnyi munkást és egy, a városi terjesztésért felelős lovakocsis csapatot foglalkoztató üzem már a Porta Pia közelében kezdte meg működését. A két világháború közti nehezebb időszakot újításokkal és hirdetésekkel próbálták átvészelni, amellett, hogy más kisebb főzdéket is felvásároltak: 1926 és 1938 között került tulajdonukba a Birra Perugia, a Birrerie Meridionali di Napoli (amelyet 1930 óta Birra Peroni Meridionalénak neveznek), a Birra d’Abruzzo di Castel di Sangro, a Birra Livorno és a Birra Partenope, amely utóbbit egy csődárverésen szerezték meg.
A második világháború és az az által okozott károk helyrehozása után Franco Peroni, aki az Amerikai Egyesült Államokban járva megtanulta a logisztikai észszerűsítés és a termelési struktúra jó megszervezésének fontosságát, hozzálátott a Peroni rendszerének átalakításához is. Ugyanő nyitotta meg 1953-ban Nápolyban az akkor legmodernebbnek számító olasz főzdét, aztán 1963-ban Bariban, 1971-ben Rómában és 1973-ban Padovában is új gyárat alapított. Az 1950-es évek végén felvásárolta az udineiDormischot és a saviglianóiFaramiát, 1960–1961-ben a padovai Pilsent és a tarantóiRaffót, 1970-ben a Gruppo Lucani tulajdonában álló Itala Pilsent, végül 1983-ban a bresciaiWührert. 1963-ban hozták létre a külföldön is ismertté vált Nastro Azzurro márkát, húsz évvel később pedig már nem csak Európába, hanem Amerikába is exportáltak sört. Egy évvel később viszont bezárták a livornói és a saviglianói létesítményeket, 1985-ben a tarantóit, 1988-ban az udineit, 1989-ben a bresciait, 1993-ban pedig a San Cipriano Pó-it. 2003-ban a Peroni családból származó utolsó tulajdonos, Isabella Peroni eladta a céget a dél-afrikai SABMillernek.
2016 májusában az Európai Bizottság jóváhagyta az AB Inbev és a SABMiller sörgyártó konszernek fúzióját, melynek részeként a SABMiller - az engedélyezés érdekében tett kötelezettségvállalásként - vállalta nyugat-európai érdekeltségeinek (köztük a holland Grolschnak és az olasz Peroni sörgyáraknak) az értékesítését az Asahi részére. Ezzel az Asahi az európai (azon belül a nyugat-európai) sörpiac fontos szereplőjévé lépett elő. Az InBev és az SABMiller cég részvényesei 2016. szeptember 28-án hagyták jóvá minden idők egyik legnagyobb fúzióját.
Múzeum
A Birra Peroni történetét a római üzemben berendezett kis múzeum is bemutatja.
Az 1960-as években jelent meg a Peroni cég egyik legismertebb terméke, a Bionda Peroni (magyarul „Szőke Peroni”), amelynek a reklámkampányában egy-egy híres szőke színésznő vagy modell ajánlja fogyasztásra a sört a következő jelmondattal: „Chiamami Peroni, sarò la tua birra”, azaz „Hívj Peroninak, a söröd leszek!”. Az első Szőke Peroni a német Solvi Stübing volt, de később feltűnt ebben a szerepben Jo Whine (1973), Michelle Gastar (1974), Anneline Kiel (1977), Lee Richard (1981), Milly Carlucci (1984), Filippa Lagerbäck (1993), Adriana Sklenariková (1997), Jennifer Driver (1997) és Camilla Ves is.
Termékváltozatok
Az idők során a Peroni számos különböző sört gyártott. Ma az alábbiak érhetőek el:
Olaszország
.jpg)
