Padova

 A településen világörökségi helyszín található 
Padova
Padova címere
Padova címere		 Padova zászlaja
Padova zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióVeneto
MegyePadova (PD)
PolgármesterFlavio Zanonato
VédőszentPáduai Szent Antal
Irányítószám35100
Körzethívószám049
Forgalmi rendszámPD
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség206 496 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség2 267 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság12 m
Terület92 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 24′ 28″, k. h. 11° 52′ 24″45.407778°N 11.873333°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 28″, k. h. 11° 52′ 24″45.407778°N 11.873333°E
Elhelyezkedése Padova térképén
Elhelyezkedése Padova térképén
Padova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Padova témájú médiaállományokat.

Padova (magyarul: Pádua, latinul: Patavium, venetói nyelven: Padoa, angolul és németül: Padua) az észak-olaszországi Veneto régió azonos nevű megyéjének székhelye. A Padovai egyházmegye püspöki székvárosa. Időnként Velencével és Trevisóval együtt a Padova–Treviso–Velence konurbációs körzethez (PaTreVe) sorolják, amelynek mintegy 2,6 millió lakosa van.

Két helyszíne is van az UNESCO világörökség listáján: a világ legrégibb botanikus kertje és a 14. századi freskói a városközpont különböző épületeiben.

A város számos jelentős történelmi esemény helyszíne, Páduai Szent Antal nyughelye, jelentős zarándokhely. 1222-ben alapított egyeteme Európa egyik első felsőoktatási intézménye volt, amely egyben jelentős kulturális központtá tette, s amelynek magyar hallgatói is voltak, oktatói között pedig olyan jelentős személyiségek szerepeltek az évszázadok során, mint Galileo Galilei.

Földrajz

Elhelyezkedése

Padova a Pó-síkság keleti határán terül el, Veneto régió déli részén, a Brenta folyó partján. Kb. 30 km-re nyugatra fekszik Velence városától, az Észak-Olaszországon végigmenő A4-es és a Bologna felé menő A13-as autópályák találkozásánál. A várostól délnyugatra találhatók a geológiai szempontból különleges Euganei-hegyek.

Éghajlat

Padova (1961–1990) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)16,022,924,829,432,535,038,237,234,029,021,916,838,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)5,78,813,117,522,426,028,427,924,518,811,56,517,6
Átlaghőmérséklet (°C)2,24,78,312,517,020,723,022,419,213,87,63,112,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,40,53,57,411,615,317,516,913,88,83,7−0,48,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−19,2−15,4−8,2−1,80,84,56,58,65,2−1,6−6,9−10,0−19,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)705767687988648058668762846
Havi napsütéses órák száma6810714316220824629827918612781471951
Forrás: Servizio Meteorologico

Történelme

A legenda Padova születését az ókori történetek egyik leghíresebbjére, a trójai háborúra vezeti vissza: mialatt Odüsszeusz és Aineiasz a tengeren tévelyegtek, addig a hős Anténór, trójai túlélő megalapította a várost.

A valóságban Padova eredetileg szegény halászfalu volt. A Brenta folyó mentén alakult ki az i. e. 10. században, első ismert neve Patavium. A Római Birodalom idején neves gazdasági centrummá gyarapodott, de a barbár inváziók első hullámában többször lerombolták, előbb a hunok 452–453-ban, majd 601-ben a longobárdok foglalták el Agilulf király vezetésével. Felgyújtották, kő kövön nem maradt, s a városnak csak több év után sikerült megmenekülnie uralmuk alól. Az inváziók és a rendszeresen visszatérő árvizek elnéptelenítették a települést. A 8. század vége felé Nagy Károly uralma stabilizálta a helyzetet, s a bencések talajjavító és csatornázó tevékenysége nyomán újraindult a gazdasági növekedés; két válságos évszázad után megnyílt az út a városiasodás felé. Az ismétlődő áradások a szerzetesek munkájának tönkretételét még csak fokozták a kalandozó magyarok 899-es pusztításai, meg az 1004-ben es 1117-ben bekövetkezett földrengések. Azután a városnak mégis sikerült visszanyernie hírnevét, kialakult önkormányzata (kommuna), és 1167-ben szabad városállamként csatlakozott a Lombard Ligához, részt vállalva a Rőtszakállú Frigyes elleni háborúban.

Már a 13. században létrejött a Padovai Egyetem, egyik elsőként Európában. A várost falakkal vették körül. 1337-ben a Scaligerik rövid uralma után a Da Carrara nemesi család vette át a hatalmat. 1405-ben a város elveszítette függetlenségét, és Velence hatalmába került. 1508-ban itt született Andrea Palladio neves építész. 1509-ben a Cambrai-i Liga első háborújában I. Miksa császár foglalta el. A 17. században itt tanított Galileo Galilei. A Velencei Köztársaság bukása után rövid ideig francia uralom alatt állt, majd a Habsburg Birodalomhoz tartozott. 1866 óta Olaszország része. 1919-ben bevezették a nevezetes nemzetközi vásárokat számos kiállítással minden év júliusában.

Demográfia

Politika

A város polgármesterét 1945 és 1993 a képviselőtestület választotta meg. Ebben az időszakban a várost 1945-1947 között kommunista , 1947 és 1993 között kereszténydemokrata városvezetés vezette. 1993 és 1995 között a közvetlenül megválasztott Flavio Zanonato volt a polgármester a Baloldali Demokratikus Párt színeiben. Zanonatót 1995-ben ismét megválasztották, majd 1999 és 2004 között a Forza Italia jelöltje vezette a várost. 2004 és 2014 között ismét a baloldal vezette a várost, 2014 és 2016 között az Északi Liga- Forza Italia közös jelöltje Massimo Bitonci volt a polgármester. 2017 óta baloldali ismét a városvezetés.

Közigazgatási beosztása

Padova városnegyedei a következők:

Látnivalói

Basilica di Sant'Antonio
Basilica di Santa Giustina
Donatello: Gattamelata lovas szobra
Piazza delle Erbe (éjszaka)
Piazza delle Erbe tipikus piacával
Prato della Valle
Botanikus kert

2021 óta a Scrovegni-kápolna, a Palazzo della Ragione kápolnája, az Ágoston-rendi kolostor temploma, a Loggia dei Carraresi, a székesegyház keresztelőkápolnája, a Szent Antal-bazilika, a Szent György-kápolna és a Szent Mihály-kápolna freskói a Padova 14. századi freskói(wd) világörökségi helyszín részeit képezik.

Híres személyek

Magyar vonatkozásai

Közlekedés

A város repülőtere Via Sorio mellett található. Legközelebbi nemzetközi repülőtér a Velence Marco Polo repülőtér.

Két autópályán közelíthető meg. Az A4-es Milánó-Velence és az A13-as autópálya Bologna – Padova közötti szakaszán. A városnak 4 kihajtója van, valamint az A13-as autópályának közvetlen az ipari területeket is feltáró átkötése az A4-es Velence irányába.

A városon halad keresztül a Milánó–Velence-vasútvonal is. Vasútállomása a Stazione di Padova Interporto.

Közösségi közlekedés

Az első lóvasút 1883. július 5-én nyílt meg, amelyet 1907-ben elektromos rendszerűre építettek át. A villamoson 18 ülő és 20 állóhely volt, maximális sebessége 18 km/h volt. 1954-ben a városon belül a villamossíneket felszedték.

2006. december 6-án kezdte meg a Translohr rendszerű villamos a működését, majd 2009. december 5-én meghosszabbították a vasútállomástól Pontevigodarzeréig. Az első vonal 6,7 km-ről így 10,3 km hosszú lett és 14 jármű szállítja az utasokat. A tervekben négy útvonalból álló hálózat kiépítése szerepel.

A város közösségi közlekedését az APS Holding üzemelteti.

Egészségügyi intézmények

A város legjelentősebb egészségügyi intézménye az Ospedale Giustinianeo, mely egyben a Padovai Egyetem Orvosi Karának egyetemi kórháza. A kórházat az egyetemmel közösen az AOP (Azienda ospedaliera di Padova) szervezet üzemelteti. A kórháznak 1.632 aktív betegágya van és 50 ágy az intenzív osztályon van. A kórháznak 4782 fő dolgozója van.

A kórház rendelkezik kardiológiai, sebészeti, sürgősségi, neurológiai, szülészeti , toxikológiai, közegészségügyi osztállyal.

További számottevő egészségügyi intézmények az Ospedale S. Antonio kórház, amelynek traumatológiai és ortopédiai osztálya jelentős. Padovában székel az I.O.V ( Istituto Oncologico Veneto) intézet, amely egyben Veneto régió onkológiai központja, 160 betegággyal rendelkezik. Az intézet számos kutatómunkában is részt vesz.

Helyi média

Napilapok

A városnak két helyi, jelentős napilapja van, az Il Gazzettino venetoi regionális napilap és a Mattino di Padova. 2002 óta a Corriere della Sera napilap helyi kiadása, a Corriere del Veneto is a városban jelenik meg. Helyi, ingyenes újságok a Leggo, Metro és City lapok.

A város legfőbb egyházi napilapja, a La Difesa del Popolo, ami a Padovai egyházkerület hivatalos lapja.

Testvértelepülések

Források

Jegyzetek

  1. ↑ "demo.istat.it/?l=it".
  2. ↑ Centre, UNESCO World Heritage. "Botanical Garden – Orto Botanico, Padua". UNESCO World Heritage Centre (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. szeptember 2.
  3. ↑ "http://www.padovaurbspicta.org/home-page-2/" (olasz nyelven). Hozzáférés: 2023. szeptember 2. {{cite web}}: External link in |title= (súgó)
  4. ↑ Velence és Veneto tartomány. Touring Club Italiano - Merhavia Könyvkiadó. 2002. 183. o. ISBN 9639172553. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  5. ↑ "Padova a Google térképén". Hozzáférés: 2015. október 8.
  6. ↑ Euganei-hegyek. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Hozzáférés: 2015. október 8.
  7. ↑ "Il Medioevo - Dagli anni bui del declino di Roma, alla rinascita Comunale". padovanet.it. Hozzáférés: 2017. április 30. {{cite web}}: External link in |urlarchivio= (súgó); Unknown parameter |urlarchivio= ignored (|archive-url= suggested) (súgó); Unknown parameter |urlmorto= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  8. ↑ Padua’s fourteenth-century fresco cycles. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
  9. ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986, 84. oldal
  10. ↑ A magyar zsidók szent kardja Archiválva 2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Commons:Category:Padova
A Wikimédia Commons tartalmaz Padova témájú médiaállományokat.