| Phobos | |
.jpg) | |
| A Mars Reconnaissance Orbiter képe a Phobosról 2008. március 23-án | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Asaph Hall |
| Felfedezés ideje | 1877. augusztus 18. |
| Felfedezés helye | United States Naval Observatory |
| Névadó | Phobosz |
| Pályaadatok | |
| Epocha | J2000 |
| Periapszis | 9234,42 km |
| Apoapszis | 9517,58 km |
| Fél nagytengely | 9377,2 km |
| Pálya excentricitása | 0,0151 |
| Orbitális periódus | 0,31891023 nap (7 óra 39,2 perc) |
| Átl. pályamenti sebesség | 2,138 km/s |
| Inklináció | 1,093° (a marsi egyenlítőhöz) 26,04° (az ekliptikához) |
| Központi égitest | Mars |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret | 26,8 × 22,4 × 18,4 km |
| Átlagos átmérő | 22,5 km |
| Átlagos sugár | 11,1 km (0.002 1 földnyi) |
| Felszín területe | ~6100 km² |
| Térfogat | 5680 km³ |
| Tömeg | 1,072·1016 kg |
| Átlagos sűrűség | 1,887 g/cm³ |
| Felszíni gravitáció | 0,0084–0,0019 m/s² (8,4-1,9 mm/s²) (860-190 µg) |
| Szökési sebesség | 11,13 m/s (40 km/h) |
| Forgási periódus | szinkron |
| Forgási sebesség | 11,0 km/h |
| Tengelydőlés | 0° |
| Albedó | 0,071 |
| Felszíni hőmérséklet | ~233 K |
| Látszólagos fényesség | 11,8 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Phobos témájú médiaállományokat. | |
A Phobos a Mars nagyobbik holdja. A Mars felszíne és a Phobos közötti távolság mindössze 5760 km. Összehasonlításképpen: bolygónk és a Hold között 384 400 km ez a távolság. A Phobos méretei: 27,0×21,6×18,8 km, tömege 1,08×1016 kg, közepes sűrűsége 1,9 g/cm³. Mars körüli ellipszis alakú pályájának excentricitása 0,0210, fél nagytengelye 9382 km. A pályasíkja csaknem egybeesik a bolygó keringési síkjával. A Phobos gyorsabban kering, mint ahogy a Mars egyszer megfordul a tengelye körül. A Marsot 7 h 39 m alatt kerüli meg, vagyis naponta háromszor, eközben kétszer kel fel a nyugati és kétszer nyugszik le a keleti égbolton.
Tulajdonképpen a Phobos és társa, a Deimos is aszteroidák, amiket a Mars gravitációja fogott be. Mindkét hold a nevét Mars görög megfelelőjének, Arész hadistennek fiairól kapta, bár ezek latin megfelelői Timor és Metus lennének.
Az árapály-erők hatására a hold keringése kötött, vagyis a Phobos mindig ugyanazt az oldalát fordítja a bolygó felé (ahogy a Föld Holdja is). Ugyanezek az erők állandóan fékezik a Phobos mozgását, így a Marstól való távolsága egyre csökken, 100 év alatt mintegy 2 méterrel. Mintegy 30-50 millió év múlva a hold a bolygó felszínére zuhanna, ám előtte darabokra törik, ami a Mars körül egy gyűrűt fog létrehozni.
A holdat vastag porréteg borítja, amit regolitnak nevezünk. Ennek sötétszürke színe élesen elüt a Mars vörös színű felszínétől. A hold a rá vetődő fény 6%-át veri vissza. Felszínét különböző méretű becsapódásos kráterek tarkítják. Az ütközések erejét jól jellemzi az, hogy felszíndarabok váltak le róla. A Phobos felületén megfigyelhetők néhány kilométer hosszú, 100–200 méter széles, 20 méter mély barázdák. Becsapódással keletkezett a hold legnagyobb krátere, a Stickney-kráter. A becsapódáskor felszabaduló hő megolvasztotta a felszín alatti kőzeteket, amelyek így részben kitöltötték a mélyedéseket.
A legújabb kutatási eredmények szerint nem becsapódás hozta létre a Phobos felszínén található barázdákat, mert azok kora jelentős ingadozást mutat. A legfiatalabb barázdák ugyanis maximum néhány millió évesek. Azokat a Mars és a Phobos között zajló árapály erők hozták létre, ami a hold szétszakadásához fog vezetni. Ugyanis a Phobos belső szerkezete sokkal szivacsosabb, mint korábban gondolták. Valószínűleg viszonylag szorosan egymáshoz illeszkedő darabokból állhat, így szétszakadása könnyebben megtörténik.
