Mars Reconnaissance Orbiter

Mars Reconnaissance Orbiter
Az MRO a Mars mellett
Az MRO a Mars mellett
Ország Egyesült Államok
ŰrügynökségNASA NASA
GyártóLockheed Martin
Küldetés típusaOrbiter
Összköltség720 millió  USD
NSSDC ID2005-029A
Küldetés
CélégitestMars
Indítás dátuma2005. augusztus 12.
Indítás helyeSLC–41
HordozórakétaAtlas V–401
Pályára állás2006. március 10.
Meghosszabbítás2010. december
Az űrszonda
Tömeg2180 kg (hajtóanyaggal)
Energiaellátás2000 w
PályaMars körüli
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Reconnaissance Orbiter témájú médiaállományokat.

Az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (rövidítve: MRO, magyarul: Marsi Felderítő Orbiter) űrszonda fő feladata nagy felbontású képek készítése a Mars felszínéről és leszállásra alkalmas helyek keresése későbbi leszállóegységek számára.

Küldetés

Két egymást követő, 24 órás halasztás után a Mars Reconnaissance Orbiter 2005. augusztus 12-én indult Atlas V rakétával Cape Canaveralból.

2006. március 10-én állt pályára a Mars körül. 27 percre bekapcsolták a fő hajtóművet, hogy az űreszközt a kellő sebességre fékezze. Nem sokkal a manőver kezdete után az MRO a Mars mögé került, eltűnve ezzel a NASA irányítóinak szeme elől. Fél óráig tartó takarás után derült végül ki, hogy a művelet tökéletesen sikerült.

Levegőfékezéssel alakította ki a végleges pályáját. 2006. augusztus 30-án begyújtotta hajtóműveit, hogy pályájának alsó pontja kiemelkedjen a bolygó légköréből és ezzel befejezze a levegőfékezést. A keringési idő a kezdeti 35 óráról 2 órára csökkent.

2009. február 23-án az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, valószínűleg, mert eltalálta a kozmikus sugárzás egy nagy energiájú részecskéje, amely hibás mérést eredményezett. A szondát március 2-án sikerült normál üzemmódba visszakapcsolni.

A küldetés tudományos szakasza 2008 novemberéig tart, ezt először 2010-ig hosszabbították meg.

2017 márciusában a szonda megtette 50 000-dik fordulatát a Mars körül, ezzel az addigi legtöbb adatot szolgáltató eszközzé vált a NASA Mars-kutatásának történetében.

Az űrszonda

Az MRO űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoriumában (Sugárfizikai Laboratórium) fejlesztették ki. A MRO teljes tömege 2180 kg (ebből 1149 kg hajtóanyag). A meghajtórendszer 20 hajtóműből áll. Hat nagyobb, hat közepes és nyolc kisebb hajtómű fékezi a szondát a megérkezéskor és változtatja a bolygó körüli pályát. Az adatok küldésére egy nagy és két kis nyereségű antenna áll rendelkezésre. Két napelemtábla 1000 W energiát biztosít, amelyet két akkumulátor tárol. A fedélzeti számítógép RAD750 (133 MHz, 32 bit), amely szélsőséges körülmények (sugárzás, hőmérséklet) között is megbízhatóan működik. 20 GB adat tárolására képes.

Tudományos műszerek

Jegyzetek

  1. ↑ Frey, Sándor (2008. december 12.). "MRO: az első két év vége". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2008. december 12. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  2. ↑ MRO – új keringőegység halad a Mars felé Archiválva 2007. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Mars Society, 2005. augusztus 22.
  3. ↑ Mars körüli pályán az MRO, Űrvilág, 2006. március 11.
  4. ↑ Az MRO elérte végleges pályáját, Űrvilág, 2006. szeptember 2.
  5. ↑ Frey, Sándor (2009. február 26.). "Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Mars-szonda". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2009. február 26. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  6. ↑ http://spaceflightnow.com/news/n0903/04mro/ MRO resumes normal science operations around Mars NASA/JPL NEWS RELEASE Posted: March 4, 2009
  7. ↑ Kereszturi, Ákos (2009. március 11.). "Visszatért normál üzemmódjához a legnagyobb Mars-szonda". [Origo] Világűr. Hozzáférés: 2009. március 11. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  8. ↑ Prolific Mars Orbiter Completes 50,000 Orbits Archiválva 2017. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben nasa.gov

További információk

Magyar oldalak

Külföldi oldalak

Lásd még