Phytomyxea

Phytomyxea
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Sar
Csoport: Rhizaria
Törzs: Endomyxa
Osztály: Phytomyxea
Engler et Prantl 1897 em. Cavalier-Smith 1993
Szinonimák
  • Phytomyxini Schröter, 1886:133
  • Phytomyxinae MacBride 1892:111; 1899:16; Schröter in Engler et Prantl, 1897; Doflein, 1911:672
  • Phytomyxinea Poche 1913:197
  • Phytomixida Calkins, 1926:328
Rendek
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Phytomyxea témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Phytomyxea témájú kategóriát.
Plasmodiophora brassicae életciklusa káposztán.
Káposztagolyva karfiolon

A Phytomyxea kozmopolita obligát biotróf növény-, diatóma-, Oomycetes- és barnamoszat-paraziták osztálya. 2 rendje a Plasmodiophorida (ICZN; más néven Plasmodiophoromycota (ICN)) és a Phagomyxida. A Plasmodiophorida általában patogén vagy vírusvektor a terményekben (például káposztagolyva a Brassicaceaeben, spongospórás varasodás a burgonyafélékben, rizománia a céklafélékben, különösen a Beta vulgaris saccharifera és néhány spenót esetén).

Ökológia

Trópusi és mérsékelt övezeti óceáni területekből is ismert. Feltehetően a spórák a téli hideget vagy gazdáik hiányát vagy ökoszisztémában való alacsony mennyiségét túlélhetik.

Életciklus

Általában növényi sejtekben fejlődik, a fertőzött szöveten gubacsokat okozva. Fontos Phytomyxea-betegségek például a káposztagolyva a káposztafélékben és a spongospórás varasodás. Ezeket Plasmodiophora-, illetve Spongospora-fajok okozzák.

Vegetatív formája, a plazmódium szincitium. Ez új spórákat képezve osztódik, melyek kiszabadulnak a gazda sejtjei robbanásakor. Nyugalomban lévő spórák és két sima ostorral rendelkező mozgó zoospórák is termelődnek a különböző szakaszokban. A plazmódiumban az osztódó magok keresztszerűek.

Összetett életciklusukban 2 szabadon mozgó zoospóra-állapot, 2 gazdához kötött plazmódiumállapot, egy vékony falú zoospórangium-állapot és egy vastag falú nyugalmi spóraállapot található. Nem ismert, mikor, hogyan történik bennük meiózis.

Történet

1860-ban és 1887-ben Anton de Bary a „vitatott Mycetozoa”, 1878-ban Woronin a protiszták közé sorolta, később más zoospórás gombákkal és sárgásmoszatokkal együtt a Mastigomycotához sorolták. Sparrow 1960-ban a vízi moszatgombák közé sorolta, molekuláris elemzések szerint pedig a Rhizaria tagja.

2011-ben Neuhauser és Kirchmair a Sorosphaerula nevet javasolták a Sorosphaera J. Schröter 1886 helyett, mivel utóbbit 7 évvel korábban Brady likacsosházú-nemzetségre használta.

2020-ban 18S rRNS alapján Hittorf et al. kimutatták, hogy a Spongospora és a Plasmodiophora nemzetségek polifiletikusak, utóbbi két faja különböző rendekbe tartozik: a Plasmodiophora brassicae a Plasmodiophorida, a Plasmodiophora diplanterae a Phagomyxida rendbe, utóbbi így eredeti nevét (Ostenfeldiella diplanterae Ferd. et Winge 1914) kapta vissza. Ugyanekkor fedezték fel Kolátková és társai a Marinomyxa nemzetséget.

2022-ben Hittorf et al. 18S rRNS alapján kimutatták, hogy a korábban Sorosphaerula radicalisnak nevezett faj is a Hillenburgia nemzetség tagja, így átnevezték Hillenburgia radicalisra.

2024-ben szekvenálták a Plasmodiophora brassicae teljes genomját.

Besorolás

A Plasmodiophoridát eredetileg nyálkagombáknak tekintették plazmódiumállapota miatt, és gyakran hibásan gombáknak sorolják be, így például a Plasmodiophoromycotához hasonló neveket adva. Azonban genetikai és ultraszerkezeti tanulmányok szerint a Rhizaria Endomyxa törzsének tagjai, a Cercozoa közeli rokonuk.

Jegyzetek

  1. ↑ Kolátková V, Čepička I, Hoffman R, Vohník M (2020. október 6.). "Marinomyxa Gen. Nov. Accommodates Gall-Forming Parasites of the Tropical to Subtropical Seagrass Genus Halophila and Constitutes a Novel Deep-Branching Lineage Within Phytomyxea (Rhizaria: Endomyxa)". Microb Ecol. 81 (3): 673–686. doi:10.1007/s00248-020-01615-5. PMID 33021677.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. ↑ Neuhauser, Sigrid; Kirchmair, Martin; Bulman, Simon; Bass, David (2014). "Cross-kingdom host shifts of phytomyxid parasites". BMC Evolutionary Biology. 14 (1): 33. doi:10.1186/1471-2148-14-33. PMC 4016497. PMID 24559266.
  3. ↑ David Bass; Ema E.-Y. Chao; Sergey Nikolaev; Akinori Yabuki; Ken-ichiro Ishida; Cédric Berney; Ursula Pakzad; Claudia Wylezich; Thomas Cavalier-Smith (2009. február). "Phylogeny of novel naked filose and reticulose Cercozoa: Granofilosea cl. n. and Proteomyxidea revised". Protist. 160 (1): 75–109. doi:10.1016/j.protis.2008.07.002. PMID 18952499.
  4. 1 2 Schwelm, Arne; Badstöber, Julia; Bulman, Simon; Desoignies, Nicolas; Etemadi, Mohammad; Falloon, Richard E.; Gachon, Claire M. M.; Legreve, Anne; Lukeš, Julius; Merz, Ueli; Nenarokova, Anna; Strittmatter, Martina; Sullivan, Brooke K.; Neuhauser, Sigrid (2018). "Not in your usual Top 10: protists that infect plants and algae". Molecular Plant Pathology. 19 (4): 1029–1044. doi:10.1111/mpp.12580. PMC 5772912. PMID 29024322.
  5. 1 2 3 4 Neuhauser S, Kirchmair M, Gleason FH (2011). "Ecological roles of the parasitic phytomyxids (plasmodiophorids) in marine ecosystems – a review". Mar Freshw Res. 62 (4): 365–371. doi:10.1071/MF10282. PMC 3272469. PMID 22319023. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Agrios, George N. (2005). Plant Pathology (5th ed.). Academic Press.
  7. ↑ de Bary, A. (1860). "XXV.—On the Mycetozoa". Annals and Magazine of Natural History. 5 (28): 233–243. doi:10.1080/00222936008697211. ISSN 0374-5481.
  8. ↑ Olive, Lindsay S.; Stoianovitch, Carmen (1975). The Mycetozoans. Academic Press. 1–7. o. ISBN 978-0-1252-6250-7.
  9. ↑ Neuhauser S, Kirchmair M (2011. augusztus 18.). "Sorosphaerula nom. n. for the plasmodiophorid genus Sorosphaera J. Schröter 1886 (Rhizaria: Endomyxa: Phytomyxea: Plasmodiophorida)". J Eukaryot Microbiol. 58 (5): 469–470. doi:10.1111/j.1550-7408.2011.00571.x. PMC 3245851. PMID 21851471.
  10. 1 2 3 4 Hittorf M, Letsch-Praxmarer S, Windegger A, Bass D, Kirchmair M, Neuhauser S (2020. november 8.). "Revised Taxonomy and Expanded Biodiversity of the Phytomyxea (Rhizaria, Endomyxa)". J Eukaryot Microbiol. 67 (6): 648–659. doi:10.1111/jeu.12817. PMC 7756720. PMID 32654223.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. ↑ Hittorf M, Kirchmair M, Garvetto A, Neuhauser S (2022. június 13.). "Molecular data reallocates Sorosphaerula radicalis (Plasmodiophorida, Phytomyxea, Rhizaria) to the genus Hillenburgia". J Eukaryot Microbiol. 69 (4): e12924. doi:10.1111/jeu.12924. PMC 9543377. PMID 35593513.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  12. ↑ Javed MA, Mukhopadhyay S, Normandeau E, Brochu AS, Pérez-López E (2024. június 4.). "Telomere-to-telomere Genome Assembly of the Clubroot Pathogen Plasmodiophora brassicae". Genome Biol Evol. 16 (6): evae122. doi:10.1093/gbe/evae122. PMC 11191646. PMID 38857178.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Phytomyxea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk