| Phytomyxea | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Rendek | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Phytomyxea témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Phytomyxea témájú kategóriát.
|


A Phytomyxea kozmopolita obligát biotróf növény-, diatóma-, Oomycetes- és barnamoszat-paraziták osztálya. 2 rendje a Plasmodiophorida (ICZN; más néven Plasmodiophoromycota (ICN)) és a Phagomyxida. A Plasmodiophorida általában patogén vagy vírusvektor a terményekben (például káposztagolyva a Brassicaceaeben, spongospórás varasodás a burgonyafélékben, rizománia a céklafélékben, különösen a Beta vulgaris saccharifera és néhány spenót esetén).
Trópusi és mérsékelt övezeti óceáni területekből is ismert. Feltehetően a spórák a téli hideget vagy gazdáik hiányát vagy ökoszisztémában való alacsony mennyiségét túlélhetik.
Általában növényi sejtekben fejlődik, a fertőzött szöveten gubacsokat okozva. Fontos Phytomyxea-betegségek például a káposztagolyva a káposztafélékben és a spongospórás varasodás. Ezeket Plasmodiophora-, illetve Spongospora-fajok okozzák.
Vegetatív formája, a plazmódium szincitium. Ez új spórákat képezve osztódik, melyek kiszabadulnak a gazda sejtjei robbanásakor. Nyugalomban lévő spórák és két sima ostorral rendelkező mozgó zoospórák is termelődnek a különböző szakaszokban. A plazmódiumban az osztódó magok keresztszerűek.
Összetett életciklusukban 2 szabadon mozgó zoospóra-állapot, 2 gazdához kötött plazmódiumállapot, egy vékony falú zoospórangium-állapot és egy vastag falú nyugalmi spóraállapot található. Nem ismert, mikor, hogyan történik bennük meiózis.
1860-ban és 1887-ben Anton de Bary a „vitatott Mycetozoa”, 1878-ban Woronin a protiszták közé sorolta, később más zoospórás gombákkal és sárgásmoszatokkal együtt a Mastigomycotához sorolták. Sparrow 1960-ban a vízi moszatgombák közé sorolta, molekuláris elemzések szerint pedig a Rhizaria tagja.
2011-ben Neuhauser és Kirchmair a Sorosphaerula nevet javasolták a Sorosphaera J. Schröter 1886 helyett, mivel utóbbit 7 évvel korábban Brady likacsosházú-nemzetségre használta.
2020-ban 18S rRNS alapján Hittorf et al. kimutatták, hogy a Spongospora és a Plasmodiophora nemzetségek polifiletikusak, utóbbi két faja különböző rendekbe tartozik: a Plasmodiophora brassicae a Plasmodiophorida, a Plasmodiophora diplanterae a Phagomyxida rendbe, utóbbi így eredeti nevét (Ostenfeldiella diplanterae Ferd. et Winge 1914) kapta vissza. Ugyanekkor fedezték fel Kolátková és társai a Marinomyxa nemzetséget.
2022-ben Hittorf et al. 18S rRNS alapján kimutatták, hogy a korábban Sorosphaerula radicalisnak nevezett faj is a Hillenburgia nemzetség tagja, így átnevezték Hillenburgia radicalisra.
2024-ben szekvenálták a Plasmodiophora brassicae teljes genomját.
A Plasmodiophoridát eredetileg nyálkagombáknak tekintették plazmódiumállapota miatt, és gyakran hibásan gombáknak sorolják be, így például a Plasmodiophoromycotához hasonló neveket adva. Azonban genetikai és ultraszerkezeti tanulmányok szerint a Rhizaria Endomyxa törzsének tagjai, a Cercozoa közeli rokonuk.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Ez a szócikk részben vagy egészben a Phytomyxea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.