Pina Bausch

Pina Bausch
A Wiesenland show végén, 2009 januárjában
A Wiesenland show végén, 2009 januárjában
SzületettPhilippine Bausch
1940. július 27.
Solingen
Elhunyt2009. június 30. (68 évesen)
Wuppertal
Állampolgárságanémet
HázastársaRonald Kay (1980–2009)
GyermekeiRolf Salomon Bausch
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Commander of the Order of Merit of the Italian Republic
  • Grand Officer of the Military Order of Saint James of the Sword
  • a Bolognai Egyetem díszdoktora
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Pour le Mérite
  • Deutscher Tanzpreis
  • State Prize of North Rhine-Westphalia (1990)
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal (1997)
  • Ehrenring der Stadt Wuppertal (1997. december 17.)
  • Europe Theatre Prize (1999)
  • Praemium Imperiale (1999)
  • Kyoto Prize in Arts and Philosophy (2007)
  • Musikpreis der Stadt Duisburg (2008)
  • Frankfurti Goethe-díj (2008)
Halál okatüdőrák
SírhelyeWuppertal
A Wikimédia Commons tartalmaz Pina Bausch témájú médiaállományokat.

Philippine „Pina” Bausch (Solingen, 1940. július 27. – Wuppertal, 2009. június 30.) német moderntánc-koreográfus, a világhírű Wuppertali Táncszínház megalapítója.

Fiatalkora és pályafutása

A Düsseldorfhoz közeli Solingenben, August és Anita Bausch vendégfogadó-tulajdonosok harmadik, legkisebb gyermekeként született.

Fiatalon kezdett táncolni. 1955-től a Folkwang Egyetemen, Essenben tanult, később Németország egyik legbefolyásosabb koreográfusa, a német expresszionista tánc egyik megalapítója, Kurt Jooss is dolgozott vele.

Érettségi után, 1960-ban ösztöndíjat nyert a New York-i Juilliard Schoolra. Anthony Tudor, José Limon és Paul Taylor is tanárai voltak. Fellépett a helyi Paul Sanasardo és Donya Feuer Tánctársulattal, az Új Amerikai Balettel és tagja lett a Metropolitan Opera Balett Társulatnak.

1962-ben a Jooss új Folkwang Balett Társulatának szólistájaként segített Joossnak több darabban is, mielőtt 1968-ban megkoreografálta volna első előadását. 1969-ben Jooss kinevezte társulata művészeti vezetőjének.

1972-ben művészeti vezetőként kezdett a Wuppertal Opera Balettben, amely halála után felvette a Tanztheater Wuppertal Pina Bausch nevet. A társulat sok saját darabbal rendelkezik, és rendszeresen vannak világkörüli turnéi.

A férfi-nő kapcsolat visszatérő téma munkáiban, ami ihletett adott – és nagy közönségsikert aratott – a Beszélj hozzá című filmhez, Pedro Almodóvar rendezésében. A klasszikus balett jóformán teljesen hiányzik darabjaiból, inkább a természetes mozgásra épített. Darabjai rövid dialógusokra és mozgásokra épülnek, legtöbbször szürreális jellegűek. Az ismétlés nagyon fontos szerkezeti tényező. Művei a színészi improvizációra épülnek. Multimédiás óriásprodukcióiban meghatározó díszletet és zenét használt. Emellett kedvelte a földi elemeket a színpadon. Tavaszi áldozat című koreográfiájában földet, míg a Szegfűben vizet vitt föl a színpadra. Masurca Fogo című előadásában a színpad fele fölemelkedik, köves dombbá alakul, és a portugál zenétől K. D. Langig sokféle zenét használt fel benne.

Gyöngyelmélete: az előadás egy gyöngy, először csak egy porszem és lassan rétegenként válik igazgyöngyé.

Legismertebb munkája a Café Müller, ami lelkiállapotát és kilátástalanságát mutatja be.

1983-ban ő játszotta a Lherimiai Hercegnő szerepét Federico Fellini És a hajó megy c. filmjében.

Magánélete és halála

Rolf Borzik holland származású díszlet-, és jelmeztervező felesége volt, aki 1980-ban leukémiában halt meg. 1981-ben Ronald Kay lett az élettársa, akitől Rolf nevű fia született.

Mindössze öt nappal a diagnózis felállítása után Wuppertalban hunyt el tüdőrákban. Ugyanitt az evangélikus egyház rítusával temették el. Élettársa és fia élte túl.

Filmográfia

Díjak és elismerések

A rengeteg Bauscht ért megtiszteltetés között van Nagy Britannia Laurence Olivier-díja és a Japán Kyoto-díj, továbbá 2008-ban Frankfurt am Main városától megkapta a neves Goethe-díjat.

Jegyzetek

  1. ↑ "www.pinabausch.org/de/post/biografie". Hozzáférés: 2023. október 8.
  2. ↑ "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2013. január 7. Hozzáférés: 2018. augusztus 24.
  3. ↑ "Ordens Honoríficas Portuguesas".
  4. ↑ "www.praemiumimperiale.org/en/laureate-en/laureates-en". Hozzáférés: 2022. március 19.
  5. ↑ "www.kyotoprize.org/en/laureates/pina_bausch/".
  6. ↑ "Goethepreis". Frankfurt am Main.
  7. ↑ Matthias Arning (2008. augusztus 28.). "Frankfurt würdigt Pina Bausch". Frankfurter Rundschau (német nyelven). Druck- und Verlagshaus Frankfurt am Main GmbH. Hozzáférés: 2022. szeptember 10.
  8. 1 2 Itzkoff, Dave (2009. június 30.). "Pina Bausch Dies". The New York Times. {{cite news}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  9. ↑ The Air That I Breathe Masurca Fogo, 1998
  10. ↑ Cast overview on International Movie Database (fetched July 9, 2009)

Fordítás

Nekrológ

Magyar nyelvű kötetek

További információk