| Prien am Chiemsee | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Felső-Bajorország | ||
| Járás | Rosenheim járás | ||
| Polgármester | Christian Fichtl (CSU) | ||
| Irányítószám | 83209 | ||
| Körzethívószám | 08051 | ||
| Rendszám | RO | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 949 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 782 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 520–610 m | ||
| Terület | 20,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Prien am Chiemsee weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Prien am Chiemsee témájú médiaállományokat. | |||
Prien am Chiemsee település a Felső-Bajorország szívében található a Chiemsee partján. Lakosainak száma 10 949 fő (2025. december 31.).
Klimatikus gyógyhely az Alpok lábánál, München és Salzburg között. Lévén Bajorországban egyetlen ilyen, idegenforgalma számottevő. Prient a 12. század közepén (1158 körül) alapították a falkensteini grófok közigazgatási központként. A Prien név a kelta Briegenna – „a hegyekből érkező” – névből származik.
Prien a többi településsel ellentétben sokáig elsősorban kézművesek települése volt. Lakosainak száma hosszú ideig stabil, változatlan maradt. A 19. század elején csak 300 lakosa volt. Ma lakosainak száma 10 000 fő. A gyors fejlődés a (Salzburg)-Rosenheim–München-vasútvonal 1860-as megnyitásának köszönhető. Akkor indult meg az idegenforgalom fejlődése is. A Chiemseen hajózás is kiépült (a tó fő kikötője Prien), továbbá számos szálloda és panzió épült fel. Ma a turizmus (a kereskedelem és ipar mellett) a fő bevételi forrását jelenti az 1897-ben várossá emelkedett településnek. Prient jól kiépített infrastruktúra jellemzi: kerületi kórház, női magánklinika, 3 gyógyklinika, közép- és főiskola. Prien lakói különösen büszkék a Goethe Főiskolára, amely már 30 éve működik. Sokoldalú a kulturális, zenei és sportolási kínálat. A 110 egyesület és csoport számos lehetőséget kínál. Van képgaléria, „hazai múzeum”, sportcsarnok és a „Prienavera” élményfürdő.
| Lakosok száma | 1243 | 5676 | 7497 | 9931 | 10 309 | 10 725 | 10 773 | 10 950 | 11 262 | 10 949 |
| 1875 | 1950 | 1975 | 2011 | 2013 | 2015 | 2017 | 2021 | 2023 | 2025 |