| Prinzersdorf | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Sankt Pölten-Land járás | ||
| Irányítószám | 3385 | ||
| Körzethívószám | 02749 | ||
| Forgalmi rendszám | PL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1617 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 252 m | ||
| Terület | 4,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Prinzersdorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Prinzersdorf témájú médiaállományokat. | |||
Prinzersdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria St. Pölten-i járásában. 2024 januárjában 1707 lakosa volt.

Prinzersdorf a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Pielach folyó mentén. Területének 10%-a erdő, 55,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Prinzersdorfot (1648 lakos 2024-ben) és Uttendorfot (59 lakos).
A környező önkormányzatok: északra Hafnerbach, keletre Gerersdorf, délnyugatra Markersdorf-Haindorf.
Prinzersdorfot 1058-ban említik először Brumeslawesdorf néven.
1858-ban az Erzsébet császárné-vasút (ma Westbahn) megnyitásával, bekapcsolódott a vasúti hálózatba. Mivel fontos közlekedési útvonal mentén fekszik, a második világháborúban többször lebombázták.
A háborút követően itt épült meg az alsó-ausztriai tejipari szövetkezetek központi vajgyára és tejporüzeme, valamint egy nagy baromfivágóhíd; ezek az üzemek évtizedekig meghatározták Prinzersdorf gazdaságát.
1950-ben Prinzersdorf levált Gerersdorfról, és önálló községgé vált. 1969-ben mezővárosi rangra emelték.
A prinzersdorfi önkormányzat területén 2024 januárjában 1256 fő élt. Lakosságszáma 1923 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2022-ben az ittlakók 86,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 9,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 2,1% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 85,4%-a római katolikusnak, 2,3% evangélikusnak, 1% ortodoxnak, 4,5% mohamedánnak, 4,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (91,6%) mellett a törökök (3,3%) és a horvátok (1%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 1 602 |
| 2018 | 1 617 |