Prizren

Prizren
Prizren címere
Prizren címere
Prizren zászlaja
Prizren zászlaja
Közigazgatás
Ország Koszovó
KörzetPrizren körzet
KözségPrizren község
Jogálláskörzet székhelye
Irányítószám20000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség186 986 fő (1996)
Tszf. magasság450 m
Terület854 km²
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 13′ 48″, k. h. 20° 44′ 24″42.230000°N 20.740000°EKoordináták: é. sz. 42° 13′ 48″, k. h. 20° 44′ 24″42.230000°N 20.740000°E
Prizren weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prizren témájú médiaállományokat.

Prizren (albánul: Prizreni vagy Prizrend, szerbül: Призрен/Prizren, törökül: Prizren, Pürzeyn vagy Perzerrin) történelmi város Koszovó délnyugati részén. Az ország második legnépesebb városa, az azonos nevű község és körzet székhelye.

A város minaretjeivel, templomaival és oszmán-kori építészeti örökségével Koszovó legszebb városa. Leghíresebb temploma világörökségnek számít, Koszovó középkori műemlékei részeként, 2006 óta veszélyeztetett státusszal.

Története

A várost már Klaudiosz Ptolemaiosz is említette a 2. században Theranda néven. A mai neve feltehetően a szlávból származik.

A középkor során a várost számos balkáni államalakulat birtokolta. A bizánci uralom után a bolgár, majd a szerb birodalom része lett. IV. István Uroš szerb cár Prizrent országa fővárosává tette. Prizrent az Oszmán Birodalom 1455-ben foglalta el. A török uralom alatt a városban számos vallás (iszlám, ortodox, katolikus) és nép (szerb, albán, török) élt egymás mellett.

Prizren a 19. században az albán nemzeti mozgalom központjává vált. Itt kötötték meg 1878-ban a Prizreni vagy Albán Ligát, melynek célja egy autonóm Albánia megteremtése volt az Oszmán Birodalmon belül. A várost ennek ellenére az első Balkán-háborúban Szerbia foglalta el és nem vált az 1912-ben megalakuló Albánia részévé. A külföldi haditudósítók szerint a szerb hadsereg több ezer albánt mészárolt le a városban. Prizren 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetve Jugoszlávia része lett.

A második világháború alatt a város az olasz függésben lévő Nagy-Albánia része volt. A szocialista Jugoszlávia 1946-ban autonómiát adott Koszovónak, amit az évtizedek során fokozatosan bővített. Prizren továbbra is albán többségű város maradt, népessége gyorsan növekedett.

A városban a koszovói háború alatt nem folytak komolyabb harcok, az albán lakosság jelentős része azonban elmenekült. Koszovó NATO-megszállását követően viszont a szerb és roma kisebbség kényszerült a város elhagyására. A 2004-es koszovói zavargások során az albánok több szerb műemléket is megrongáltak Prizrenben, köztük az UNESCO világörökség részét képező Ljeviš-katedrálist. Az utóbbi években Prizren egyre jelentősebb turistacélponttá vált. A 2013-ban átadott R7 (Ibrahim Rugova) autópálya gyorsabb összeköttetést biztosít a város számára Albániával és Pristinával.

Népesség

Prizren lakossága a 2011-es népszámlálás szerint 177 781 fő volt. A városban az albán többség mellett élnek még bosnyákok, törökök, cigányok, goránok és kis számban szerbek is.

A lakosság nemzetiségi megoszlása a 2011-es népszámlálás szerint:

Fő
Albánok145 718
Bosnyákok16 896
Törökök9091
Cigányok2899
Szerbek237

Gazdaság

A városban nagyrészt kis- és középvállalkozások, illetve az állami szektor biztosítja a munkahelyeket. A mezőgazdaság és kereskedelem mellett a szolgáltatások a meghatározóak. A város infrastruktúrája kedvezőbb a koszovói átlagnál.

Oktatás

Látnivalók

Híres szülöttei