Szergej Szergejevics Prokofjev

Szergej Szergejevics Prokofjev
New Yorkban (1918)
New Yorkban (1918)
Született1891. április 23.
Szoncovka, Orosz Birodalom
Elhunyt1953. március 5. (61 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Állampolgársága
Házastársa
  • Lina Llubera
  • Mira Mendelssohn
GyermekeiOleg Prokofiev
Foglalkozása
IskoláiSzentpétervári Rimszkij-Korszakov Konzervatórium
Kitüntetései
Lista
  • A Munka Vörös Zászló Érdemrendje
  • emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért
  • a Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze
  • Moszkva 800. évfordulója emlékérem
  • Sztálin-díj (1943)
  • Stalin Prize, 2nd degree (1943)
  • Honored art worker of the Russian Soviet Federative Socialist Republic (1944)
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (1944)
  • Sztálin-díj (Symphony No. 5, 1946)
  • State Stalin Prize, 1st degree (1946)
  • Sztálin-díj (1946)
  • State Stalin Prize, 1st degree (1946)
  • State Stalin Prize, 1st degree (1946)
  • Sztálin-díj (1947)
  • State Stalin Prize, 1st degree (1947)
  • Sztálin-díj (1952)
  • Stalin Prize, 2nd degree (1952)
  • Lenin-díj (1957)
Halál okaagyvérzés
SírhelyeNovogyevicsi temető
Zenei pályafutása
Műfajokklasszikus zene
Hangszerzongora
IPI-névazonosító00525444854
Szergej Szergejevics Prokofjev aláírása
Szergej Szergejevics Prokofjev aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Szergejevics Prokofjev témájú médiaállományokat.

Szergej Szergejevics Prokofjev (oroszul: Сергей Сергеевич Прокофьев; Szoncivka, 1891. április 23. – Moszkva, 1953. március 5.) orosz származású szovjet zeneszerző és zongoraművész, a 20. századi komolyzene egyik legkiemelkedőbb alakja. Elsősorban népszerű balettdarabjai által ismert, de Szergej Mihajlovics Eisenstein szovjet filmrendezővel közösen ő fedezte fel a film és a zene összhangjának fontosságát, amivel végleg meghatározta az egyetemes filmművészetet.

Élete

1891. április 23-án született az ukrajnai Szoncivkában, az Orosz Birodalomban. Édesanyja segítségével – aki zongorázni tanította – kisgyermekkorában kezdte meg zenei tanulmányait. Ötéves korában már zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig már operát írt. 1903-ban kezdte el tanulmányait a pétervári konzervatóriumban, ahol többek között Rimszkij-Korszakov is a tanára volt.

1908-ban lépett fel először, saját művének, az Ördögi látomásoknak a bemutatásával. 1914-ben bemutatták a Szkíták című zenekari szvitjét, ami feltűnést keltett. Ugyanebben az évben kapta meg diplomáját, és Anton Rubinstein díjjal tüntették ki első nagy műve, a Desz-dúr zongoraverseny előadásáért. 1918-ban koncertkörútra indult Szibérián, Japánon és Honolulun keresztül az Egyesült Államokba. 1921-ben mutatták be a chicagói opera megrendelésére írott operáját, A három narancs szerelmesét.

Ezután tíz évig Párizsban élt. 1927-ben hazalátogatott a Szovjetunióba, ahol lelkesen ünnepelték az akkor már világhírű zeneszerzőt. A Perszimfansz dirigens nélküli zenekarral is fellépett. 1932-ben – a szovjet rendszerrel kapcsolatos összes kétsége dacára – hazatért. 1935-ben komponálta meg a Rómeó és Júlia balettzenéjét.

A második világháború alatt hazafias műveket írt. 1943-ban magas kitüntetésben, 1948-ban viszont megalázó bírálatban részesült. Ez oda vezetett, hogy direkt politikai mondanivalójú zenedarabokkal (kantátákkal) kellett bizonyítania önbírálatát. 1951-ben újra kitüntetést kapott.

Moszkvában halt meg, 1953. március 5-én, ugyanazon a napon, amikor Sztálin.

Utolsó jelentős művét, a Kővirág című táncjátékát 1954-ben mutatták be.

Unokája, Szergej Olegovics Prokofjev az Általános Antropozófiai Társaság vezetőségi tagja.

Művei

Szergej Prokofjev

Zenekari művek

Szimfóniák

  • Sinfonietta in A, op. 5 (op. 48-ként átdolgozva)
  • Szimfónia no. 1 „Klasszikus” (D-dúr), op. 25 (1916–17)
  • Szimfónia no. 2 „Iron and Steel” (d-moll), op. 40 (1924)
  • Szimfónia no. 3 (c-moll), op. 44 (1928)
  • Szimfónia no. 4 op. 47 (1929–30, átdolg. op. 112, 1947)
  • Szimfónia no. 5 (B-dúr), op. 100 (1945)
  • Szimfónia no. 6 (esz-moll), op. 111 (1947)
  • Szimfónia no. 7 (cisz-moll), op. 131 (1951–52)
  • Két fiatalkori szimfónia (1909 előtt)

Versenyművek

Zongoraversenyek
  • I. (Desz-dúr) zongoraverseny, op. 10 (1911–12)
  • II. (g-moll) zongoraverseny, op. 16 (1913, átdolgozva: 1923)
  • III. (C-dúr) zongoraverseny, op. 26 (1917–21)
  • IV. (B-dúr) zongoraverseny balkézre, op. 53 (1931)
  • V. (G-dúr) zongoraverseny, op. 55 (1935)
Hegedűversenyek
  • I. (D-dúr) hegedűverseny, op. 19 (1916–17)
  • II. (g-moll) hegedűverseny, op. 63 (1934)
Gordonkaversenyek

Operák

Kantáták

Balettzenék

Szimfonikus mese

Zongoraművek

Filmzenék

Eisenstein filmjeihez:

Hangfelvételek

Kötetei magyarul

Dokumentumfilm

Jegyzetek

  1. ↑ Andrew Bell. "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica Inc. Hozzáférés: 2018. április 12.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek