Budafok

Budafok
A Savoyai Jenő tér, háttérben a katolikus templommal
A Savoyai Jenő tér, háttérben a katolikus templommal
Budafok zászlaja
Budafok zászlaja
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületBudapest XXII. kerülete
Alapítás ideje1739 (a mai településé)
Városhoz csatolás1950
Korábbi rangjamegyei város
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség26 782 fő (2001) +/-
Népsűrűség622,84 fő/km²
Terület43 km²
Elhelyezkedése
Budafok (Budapest)
Budafok
Budafok
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 12″, k. h. 19° 01′ 42″47.420000°N 19.028333°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 12″, k. h. 19° 01′ 42″47.420000°N 19.028333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budafok témájú médiaállományokat.

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A fővároshoz csatolása előtt hozzá tartozott az 1950-ben a XI. kerülethez csatolt Kelenvölgy városrész is.

Budafok története a középkorba nyúlik vissza, városi rangja ehhez képest igen fiatal volt, 1926-ban alakult rendezett tanácsú várossá.

Fekvése

Budapest déli részén a Duna jobb partján fekszik, a Tétényi-fennsík és a folyam közötti keskeny lapályon és részben a fennsíkon. Ide tartozik a Háros-sziget és Hunyadi-sziget is.

A mai városrész határai a Ringló út a Horogszegi határsortól, Méhész utca, a MÁV érdi vonala, Hosszúréti-patak, Duna folyam, Háros utca, Vöröskúti határsor, Horogszegi határsor a Ringló útig.

Közlekedés

Vasúti közlekedés

  • Budafok keleti oldalán a Duna mentén a Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal (30a) és a Budapest–Pécs-vasútvonal (40a) húzódnak.
    A 30a vonal Budafok megállóhelye, a 40a vonal Budafok megállóhelye és Háros állomása helyezkedik el a városrész területén. Albertfalva állomás a városrész jelenlegi határain részben kívül esik. A 2010. decemberi menetrendváltáskor mindhárom állomás neve megváltozott (Budafok-Albertfalva helyett Albertfalva, Budafok-Belváros helyett Budafok, Budafok-Háros helyett Háros). További vasútvonal a csak teherszállításra használt Budafok-Háros - Budafok-Dunapart vonal, ami rövidsége ellenére nem iparvágányként van számon tartva, hanem önálló vasútvonalként. Ezen a vonalon található Magyarország legmeredekebb vasúti pályaszakasza.

HÉV-közlekedés

  • 1899. szeptember 20-án indult meg a HÉV-közlekedés Budapest-Szent Gellért tér és Budafok között, a Budapest-Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút gondozásában. A vonal a mai Bartók Béla út-Fehérvári út-villamos felüljáró-Leányka utca-Mária Terézia utca-Nagytétényi út útvonalon A József Attila utca magasságáig húzódott. 1907-ben a vonalat Nagytétényig hosszabbították, és az addig meglévő szakaszon lefektetik a második vágányt. 1914. január 19-én indult meg a forgalom a törökbálinti szárnyvonalon, Budafok rózsavölgyi részén át. 1942. december 26-án a vonalak belső végpontját a Horthy Miklós (ma: Móricz Zsigmond) körtérre helyezték át, az akkor átadott hurokvágányos állomásra. 1963. január 1-jétől a HÉV-vonatok helyett villamosok közlekednek mindkét vonalon; a törökbálinti vonal Budaörsig rövidült szakaszán 41-es, a nagytétényi vonalon 43-as számmal. Utóbbi 1983-ban megszűnt.

Története

A Kálváriahegy utca és a Szikla utca sarkán álló kálvária légi felvételen
Budapest XXII. kerület címere, benne Budafok és Nagytétény címerével
A református templom
Budafok-Belváros 1976-1981 között épült lakótelepi házai (Háttérben a Csepeli víztorony)

Területén középkori falu állt, amely a török időkben elnéptelenedett. A 17. században, 1698-ban Savoyai Jenő birtoka lett (a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként), Promontorium néven, amely utal a szőlővel betelepített hegyfokra. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjöabasaauxsjbxhxsbhynajnyanxshbxsbxhabybahybshbxsbbsxbshxbszxhsbhsbxhsxzsbxgsbxgdzdbxdgbxgdbc

szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-tól 1910 körülig, a filoxéra pusztítása következtében szűnt meg. A szőlőt más gyümölccsel (őszibarackkal) pótolták és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Az addig Promontor nevet viselő nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A közművek kiépítése a 19. század végén kezdődött. A kerület gazdaságában az élesztő- és pezsgőgyártás azóta is meghatározó szereppel bír. A fennsík kertvárosias negyedei alatt a római korban elkezdett kőbányászat tárnáiból maradt, a kőbányai pincerendszerhez hasonlóan kiterjedt borospince hálózat húzódik, amelyekben a filoxéra járvány óta többnyire gombákat termesztenek.

Budafok 1922-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Biai járásához tartozott, előtte 1898-ig a Pilisi alsó járáshoz. 1922-ben átsorolták a Budapest székhelyű Központi járásba, majd 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult.

A fővároshoz csatolás igénye először 1909-ben merült fel Bárczy István és Harrer Ferenc Nagy-Budapestről szóló tanulmányában. 1950. január 1-jével – több főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Nagy része az akkor alakított XXII. kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.

Budafok vasúti megállóhely közelében, a Duna-parton működött a budafoki Kutyavilla vendéglő. Az 1960-as évektől csónakházak és horgásztanyák épültek az 1965-ben bezárt vendéglő körül. A lebontásukat követően 1992-1994 között épült ki a 6-os főút part mentén végighaladó bevezető szakasza, amelyet 1998-ban szélesítettek ki irányonként két forgalmi sávosra. A Hosszúréti-patak dunai torkolatától délre 2019-ben adták át a helyiek körében hamar kedveltté vált DunaFok Szabadidőparkot.

Gazdaság

Nevezetességei

Nevezetes emberek

Itt született

Itt hunyt el

Rendezvények

Jegyzetek

  1. ↑ "a KSH 2001-es népszámlálási adatai".
  2. ↑ Szávoszt-Vass Dániel - Érd három szigete (Dunai Szigetek blog, 2020.12.22.)
  3. ↑ "Dél-Budai Közlekedési Honlap - dél-budai HÉV-ek története". 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 23.
  4. ↑ Joó Ernő - A budafoki pincék története
  5. ↑ Szávoszt-Vass Dániel - Kutyavillák (Dunai Szigetek blog, 2024.05.23.)
  6. ↑ Új Duna-parti sétánnyal és szabadidőparkkal gazdagodott Budafok – DunaFok We Love Budapest
  7. ↑ "A Budapest–Budafoki Református Egyházközség története". Budapest–Budafoki Református Egyházközség. 2019. 2019. december 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 4.

Források

További információk

Commons:Category:Budafok
A Wikimédia Commons tartalmaz Budafok témájú médiaállományokat.