| Protoanemonin | |
| IUPAC-név | 5-Metilidénfurán-2-on |
| Más nevek | 4-Metilénbut-2-én-4-olid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 108-28-1 |
| PubChem | 66948 |
| ChemSpider | 60307 |
| EINECS-szám | 203-567-4 |
| KEGG | C07090 |
| ChEBI | 28906 |
| SMILES | C=C1C=CC(=O)O1 |
| InChI | 1/C5H4O2/c1-4-2-3-5(6)7-4/h2-3H,1H2 |
| InChIKey | RNYZJZKPGHQTJR-UHFFFAOYSA-N |
| Beilstein | 105670 |
| UNII | 66FQZ1A5SO |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C5H4O2 |
| Moláris tömeg | 96,08 g/mol |
| Megjelenés | halványsárga olaj |
| Forráspont | 45 °C (2 hPa) |
| Veszélyek | |
| LD50 | 190 mg·kg−1 (mouse) |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A protoanemonin (más néven anemonol vagy ranunculol) a boglárkafélék családjának (Ranunculaceae) növényeiben glikozid (ranunkulin) formájában található méreg. A növény sérülésekor szabadul fel egy enzimatikus folyamat során.
A bőrre vagy nyálkahártyára jutva viszketést, kiütést, hólyagokat okoz. A friss boglárkafélék lenyelése hányingert vagy hányást, szédülést, görcsöket vagy bénulást eredményezhet.
Levegővel érintkezve a protoanemonin anemoninná dimerizálódik, majd egy nem mérgező dikarbonsavvá hidratálódik, ezért a szárított növény már nem mérgező.
| ranunkulin | |
| ↓ – glükóz | (sérülés következtében, enzim hatására) |
| protoanemonin | |
| ↓ dimerizáció | (levegővel vagy vízzel érintkezve) |
| anemonin | |
| ↓ hidrolízis | |
| anemoninsav |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Protoanemonin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.