| Prottes | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Gänserndorfi járás | ||
| Irányítószám | 2242 | ||
| Körzethívószám | 02282 | ||
| Forgalmi rendszám | GF | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1445 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 162 m | ||
| Terület | 13,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Prottes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Prottes témájú médiaállományokat. | |||
Prottes osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1457 lakosa volt.


Prottes a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező északi részén. Területének 8,5%-a erdő, 75,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat egyetlen településből és katasztrális községből áll.
A környező önkormányzatok: északra Ebenthal, keletre Angern an der March, délkeletre Weikendorf, délre Gänserndorf, délnyugatra Schönkirchen-Reyersdorf, nyugatra Matzen-Raggendorf.
Prottest 1115-ben említik először. 1359-ben Hermann von Landenberg tartományi marasall szerezte meg, aki egyesítette matzeni uradalmával; ez a helyzet évszázadokig fennmaradt. 1645-ben, a harmincéves háborúban a svédek szállták meg a falut; Bécs 1683-as ostromakor a törökök kifosztották. 1700-ban a Kinsky grófok szerezték meg a birtokot, amely egészen 1848-ig az övék maradt. 1713-ban az utolsó pestisjárvány sújtotta a települést. 1809-ben Napóleon katonái szállták meg Prottest. Az 1832-es kolerajárvány 45 áldozatot követelt. 1849-ben megalakult a községi önkormányzat és először választottak polgármestert. Az első világháborúban 42, a másodikban 83 prottesi polgár vesztette életét.
A prottesi önkormányzat területén 2020 januárjában 1457 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 89,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 81,8%-a római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 2% ortodoxnak, 4,5% mohamedánnak, 8,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (93%) mellett a törökök (2%) és a szerbek (1,6%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 1 410 |
| 2023 | 1 445 |