Az Oroszországi Vasutak (oroszul: Российские железные дороги), rövidítve RZSD(РЖД)2003-ban alapított orosz részvénytársaság, Oroszországvasúthálózatának üzemeltetője. A részvények teljes egészében állami tulajdonban vannak. Az RZSD a világ legnagyobb árufuvarozó vállalata. Központja Moszkvában található.
Története
A kezdetek
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
650 000tehervagonja (ebből kb. 40 000 folyamatosan üzemel).
A jövőben mintegy 270 000 tehervagon lesz az RZSD tulajdonában.
2009-ben a gazdasági válság hatására az oroszországi vasúti szállítások is csökkentek: a legveszteségesebb, -33%-os január után év közben már csak -12% körül jár az eredmény, éves szintre vetítve -21%-kal rosszabb a teljesítmény a 2008-ashoz képest.
Vezetői
Elnök:
Gennagyij Matvejevics Fagyejev – a társaság első elnöke, 2003–2005
Makszim Alekszejevics Akimov – az igazgatótanács elnöke
Oleg Valentyinovics Belozjorov – vezérigazgató és az igazgatótanács tagja, 2017. novembertől
Vonalak
Az RZSD vonalainak hossza 87 400km széles nyomtávú (1520mm) vasútvonal, ebből 18 800km 3000V egyenárammal, 22 000km pedig 25kV 50Hz váltakozó árammal villamosított. További 30km keskeny nyomtávú, nem villamosított pálya is található a hálózatban.
Az RZSD hálózata 16 körzetre van osztva:
Kelet-szibériai Vasút
Gorkiji Vasút
Távol-keleti Vasút
Bajkálontúli Vasút
Nyugati Vasút
Kalinyingrádi Vasút
Krasznojarszki Vasút
Kujbisevi Vasút
Október Vasút
Volgamenti Vasút
Dél-uráli Vasút
Szverdlovszki Vasút
Északi Vasút
Észak-kaukázusi Vasút
Délkeleti Vasút
Moszkvai Vasút
Személyszállítás
A távolsági vonatoknál a legalacsonyabb kocsiosztályt, a plackartát (összenyitott hálófülkék) támogatja az állam, a kupe körülbelül nullszaldós, a ljuksz és a VIP nyereséges. A helyi-elővárosi jegyárak támogatottak, viszont egyrészt ezt az önkormányzatok finanszírozzák és nem az állam. Területi vasutanként azonban nagy a különbség: Moszkva környékén majdnem háromszoros a jegyár pl. egy urálihoz képest. Márpedig az elővárosi vasúti utasok nagyobb része Moszkva környékén képződik és Szentpétervár környékén, tehát a drágábbat fizeti, aminek kisebb a támogatástartalma. Az emelt komfortfokozatú, rövidtávú expresszek (kb. InterCity kategória) tarifában is emeltek, kisebb támogatástartalommal. A kedvezményes utazásra jogosultak jegyeivel a személyszállító vasúttársaságok elszámolnak azzal a szervezettel, aki a kedvezményt biztosítja. A vasúti dolgozó sem utazhat jegy nélkül sehol, még egy helyi vonaton is meg kell váltania a 0 rubeles jegyet, amit a kalauz egy erre szolgáló, a dolgozó által kitöltött szelvény ellenében ad ki. A szelvényen szerepel a viszonylat és az időpont, ami alapján utólag bárki számonkérhető, milyen szolgálati célból kellett utaznia és igénybe vennie a kedvezményt.
Oroszország területén van Európa földrajzilag legkeletibb vasúti állomása: a (Vorkuta–)Szejda–Labitnangi vasútvonalon (mely Komiföldet köti össze a Jamali Nyenyecfölddel) található Horota megálló néven. A megálló körül nincs lakott terület, elsősorban az Európa-Ázsia választóvonalat jelöli ki. Továbbá Labitnangi város vasútállomása Ázsia legészakibb vasúti állomása.
Szintén az orosz vasutak kezelésében van Európa és egyben a világ legészakibb személyforgalmat bonyolító vasútállomása, a murmanszki vasútállomás. A világon ténylegesen legészakabbra lévő vasútállomás a Murmanszktól kb. 100 kilométerre északnyugatra fekvő Pecsenga kisváros állomása, de ott személyforgalom nincsen.
Az ázsiai kontinens legkeletibb vasútállomása szintén az orosz vasutakhoz tartozik: az ország délkeleti részén, a Tatár-szoros partján lévő Szovjetszkaja Gavany kikötőváros állomása és ipari körzeteinek teherállomásai.
