A várost 1916. szeptember 21-én alapították Romanov-na-Murmanye néven, – az itt épült Szemjonovszkij falu átnevezésével és városi rangra emelésével – amikor a kolai vasútvonal épült. Nevét részben a Romanov uralkodódinasztiáról kapta. Murman a Barents-tenger és a norvégok óorosz neve, amely valószínűleg a „normann” szóból származik, de egy másik etimológia szerint a számi (lapp) nyelvekből is származhat. A város neve az 1917-es forradalom után lett Murmanszk.
1941-ben a német hadsereg támadást intézett a város ellen. Murmanszk hatalmas pusztítást szenvedett el, amelynél nagyobbat az orosz városok közül csak Sztálingrád élt át. A védők elkeseredett küzdelme azonban megakadályozta a város elfoglalását és az oroszok számára létfontosságú karéliai összekötő vasútvonal elvágását. 1985. május 6-án ezt a Szovjetunió a Hős Város cím Murmanszknak adományozásával ismerte el. A harc emlékére emelték a kikötőnél Aljosa monumentális szobrát, amely második világháborús szovjet katonát ábrázol. Murmanszk a háború végéig hadianyagok és egyéb utánpótlás fogadására szolgált.
A város alapításának 85. évfordulójára építették a Vlagyimir és Szuzdal fehér templomait mintázó tengeri megmentő templomát a tengerészek számára a parton.
A murmanszki vasútállomásEurópa és egyben a világ legészakibb személyforgalmat bonyolító vasútállomása. A világon ténylegesen legészakabbra lévő vasútállomás a Murmanszktól kb. 100 kilométerre északnyugatra fekvő Pecsenga kisváros állomása, de ott személyforgalom nincsen.
Oroszország
é. sz. 68° 58′, k. h. 33° 05′68.966667°N 33.083333°EKoordináták: é. sz. 68° 58′, k. h. 33° 05′68.966667°N 33.083333°E
.jpg)
