| Radnice | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Járás | |||
| Polgármester | Jan Altman | ||
| Irányítószám | 338 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1847 fő (2025. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 382 m | ||
| Terület | 10,650382 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| A település weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnice témájú médiaállományokat. | |||
Radnice település Csehországban, Rokycanyi járásban. Radnice Skomelno, Němčovice, Kamenec, Břasy, Chomle, Přívětice, Hlohovice és Újezd u Svatého Kříže településekkel határos. Lakosainak száma 1847 fő (2025. január 1.).
Radnice Plzeňtől mintegy 19 km-re északkeletre, a Plasy-fennsíkon fekszik. Legmagasabb pontja a Rovnička-hegy 502 m tengerszint feletti magasságban. A városon keresztül folyik a Radnický-patak. A Městský tó a beépített területen belül található.
Radnice első írásos említése 1336-ból származik, amikor János cseh király eladta a várost a Rosenberg családnak. Radnice 1478-ban a Sternberg család tulajdonába került. 1541-től 1620-ig a Czernin család birtokában volt. 1570-ben Radnice-t II. Maximilián császár várossá léptette elő.
A fehérhegyi csata után a Czernin család birtokait elkobozták, ezután Radnice többször is gazdát cserélt. A harmincéves háború alatt a várost többször kifosztották. 1758-tól az uradalom eltörléséig Radnice ismét a Rosenbergek tulajdona lett.
A 19. században Radnice környékén szénbányászat alakult ki, ami fellendítette az ipari fejlődést. 1893-ban megépült a vasútvonal. A radnicei szénmedence 1986-ban kimerült.
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 3034 | 2739 | 2513 | 2220 | 1729 | 1733 | 1785 | 1822 | 1775 | 1847 |
| 1869 | 1900 | 1921 | 1961 | 1991 | 2011 | 2017 | 2020 | 2022 | 2025 |