| Rajzos csiga | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10000 Ft | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Theodoxus danubialis | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Rajzos csiga témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajzos csiga témájú kategóriát.
|
A rajzos csiga (Theodoxus danubialis), egy Magyarországon is őshonos vízicsiga faj, amely hazánk területén számos helyen található meg és nagyobb folyóinkban is elterjedt (Pl.: Duna, Dráva).
Házának kerülete 3, magassága 5-7, szélessége pedig 9-15 milliméter. A rajzos csiga úgy menekül meg a vízáramlás sodrásától, hogy talpán található héjfedőjével rákapaszkodik kisebb-nagyobb sziklákra, kövekre, majd a vízáramlás változásával elengedi s máshol keres kapaszkodót. Mivel vízicsiga, s a vízben elnyelt oxigénnel lélegzik nem okoz gondot a vízben maradnia. Házára sok esetben fajtársainak petéi kerülnek, mert a rajzos csiga így szaporodik.
A rajzos csiga igen érzékeny a vízszennyezésre, ennek következtében számos korábbi élőhelyen csökken az egyedszáma.