| Ralph Fowler | |
| Született | Ralph Howard Fowler 1889. január 17. Fedsden (Roydon, Essex) Egyesült Királyság |
| Elhunyt | 1944. július 28. (55 évesen) Trumpington (Cambridgeshire), Egyesült Királyság |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | |
| Házastársa | Eileen Mary Rutheford (1921–1930) |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Howard Fowler |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Winchester College Trinity College (Cambridge) |
| Kitüntetései | Lista
|
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | aerodinamika termodinamika statisztika csillagászat |
| Szakintézeti tagság | Royal Society |
| Akadémiai tagság | Királyi Természettudományos Társaság (1925) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ralph Fowler témájú médiaállományokat. | |
Sir Ralph Howard Fowler (Fedsden, Essex, Egyesült Királyság, 1889. január 17. – Trumpington, Cambridgeshire, 1944. július 28.) brit fizikus, csillagász.
Alapfokú iskolái után a Winchester College-ban folytatta tanulmányait. Később ösztöndíjat nyert a cambridgei Trinity College-ba. Itt kiváló eredményeivel „wrangler” és „tripos” fokozatokat ért el. Az első világháborúban hadihajón szolgált a tüzérségnél. Gallipoliban súlyos sebesülést szenvedett. Ennek köszönhetően megismerkedett Archibald Hillel, aki élettannal és fizikával foglalkozott. Ennek az ismeretségnek nyomán Fowler a fizika felé fordult. Hill munkatársaként aerodinamikával foglalkozott. A haditechnikában kifejtett jelentős munkássága miatt A Brit Birodalom Rendje kitüntetést kapta 1918-ban. Krikettjátékos volt és az angol bajnokságban játszott 1908–1909-ben. 1921-ben feleségül vette Ernest Rutherford egyetlen leányát, Eileen Maryt (1901–1930). Négy gyermekük született.
1919-ben Fowler visszatért a Trinity College-ba, ahol matematikát adott elő. Itt a kutatási területe a termodinamika és a statisztika volt, új megközelítéseket dolgozott ki a kémia területén. Jelentős a munkássága az asztronómia területén is. 1925-ben a Royal Society tagja lett. 1926-ban együtt dolgozott Paul Dirac-kal a fehér törpe csillagok tulajdonságainak kutatásán matematikai statisztikai módszerekkel, bebizonyította, hogy ilyen nagy sűrűség mellett az anyag degenerált formában van jelen. 1928-ban írást publikált egy fizikai jelenségről, mely téremisszió néven ismert és hozzájárult a modern sávelmélet elterjedéséhez. 1931-ben elsőként fogalmazta meg a A termodinamika nulladik főtételét. 1932-ben a Cavendish Laboratory elméleti fizika tanszékének élére nevezték ki. 1939-ben, a második világháború kitörésekor, rossz egészségi állapota ellenére ismét belépett az Ordnance Board-ba, mely a brit hadsereg ellátó szervezete volt. Kanadában és az Egyesült Államokban tudományos összekötő tiszti feladatokat látott el. Jól ismerte Amerikát, mivel korábban vendégprofesszor volt a Princetoni Egyetemen és a Wisconsin–Madison Egyetemen is.
Fowler vezette be Paul Diracot a kvantumelméletbe 1923-ban. Kapcsolatban állt Werner Heisenberggel és Niels Bohrral. Cambridgeben 64 diák – köztük John Lennard-Jones, Paul Dirac és Garrett Birkhoff – doktori disszertációját irányította.
1942-ben a második világháború alatti munkássága elismeréséért lovaggá ütötték. Később visszatért Angliába és továbbra is az Ordnance Boardnak és az Admiralitásnak dolgozott egészen haláláig.