| Ranten | |
| A Szt. Bertalan-plébániatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Stájerország |
| Járás | Muraui járás |
| Irányítószám | 8853 |
| Körzethívószám | 03535 |
| Forgalmi rendszám | MU |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1161 fő (2018. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 951 m |
| Terület | 52,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
| Ranten weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ranten témájú médiaállományokat. | |
Ranten osztrák község Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 1168 lakosa volt.



Ranten Felső-Stájerországban fekszik a Mura-völgy és a Schladmingi-Tauern hegysége között, a Rantenbach (a Mura bal mellékfolyója) mentén. Az önkormányzat 4 települést egyesít: Freiberg (191 lakos), Ranten (637), Rinegg (160) és Seebach (209).
A környező önkormányzatok: északnyugatra Krakau, északra Schöder, északkeletre Sankt Peter am Kammersberg, délkeletre Murau, délre Sankt Georgen am Kreischberg, nyugatra Tamsweg.
Ranten egy ősi kereskedelmi útvonal mentén fekszik, amely Itáliából vezetett a Sölki-hágón át Németországba. Az ókorban kelták, majd időszámításunk után rómaiak is éltek területén. Neve szláv eredetű; a szlávok a 7. században költöztek a térségbe. A falu a középkor során sokat szenvedett a járványoktól és parasztfelkelésektől.
A település leghíresebb szülötte, a protestáns Martin Zeiller 1589-ben született. Az ellenreformáció miatt el kellett hagynia szülőföldjét és a németországi Ulmba költözött. Wittenbergben tanult, majd arisztokrata családok magántanítójaként bejárta egész Európát és utazásairól 30 kötetes művet írt.
Ranten önkormányzata a bécsi polgári forradalom után, 1849/50-ben jött létre Ranten és Freiberg falvakból. Utóbbi 1873-ban különvált. 1948-ban Ranten és a szomszédos Tratten egyesült, majd 1965-ben Freiberget és Seebachot Rantenhez csatolták. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Rinegg csatlakozott az önkormányzathoz.
A ranteni önkormányzat területén 2017 januárjában 1168 fő élt. A lakosságszám 1880-ban érte el csúcspontját 1413 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 0,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 98,2%-a római katolikusnak, 0,3% evangélikusnak, 1,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.