Ravensburg

	Ravensburg
	; Ravensburg címere
	; Ravensburg címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Ravensburg járás
Székhelye	Ravensburg
Alapítás éve	1276
Polgármester	Daniel Rapp (2010. június 1. – , főpolgármester, doktorátus, Kereszténydemokrata Unió)
Irányítószám	88212–88214
Körzethívószám	0751
Rendszám	RV
Testvérvárosok	Lista Montélimar; Coswig; Breszt; Rivoli; Varasd; Mollet del Vallès;
	Népesség
Teljes népesség	50 549 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	533 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	450 m m
Terület	92,04 km² km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 46′ 59″, k. h. 9° 36′ 41″47.783056°N 9.611389°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 59″, k. h. 9° 36′ 41″47.783056°N 9.611389°E
	Ravensburg Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
	Ravensburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ravensburg témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ravensburg ([ʁaːvn̩sbʊʁk] vagy [ʁaːfn̩sbʊʁk]) város és járás székhely Németországban, Felső-Svábországban, Baden-Württemberg tartományban. Lakosainak száma 50 549 fő (2025. december 31.).

Fekvése

Ravensburg a Bodeni-tótól északra, Weingarten déli szomszédjában, Friedrichshafen és Linzgau között, az Altdorfer erdőtől északkeletre, a Schussen-medencében fekvő település.

Története

Ravensburg Felső-Svábország gazdasági központja. A város egy része középkori hangulatú. A várost körülvevő gyümölcstermő vidék a lakosság megélhetésének alapját képezi.

A Schussen-medence keleti szélén lévő Ravensburg-Weingarten térség a hallstatti kor óta mindig lakott volt. Weingartentől nyugatra tárták fel a korai legnagyobb alemann temetőt, mely több mint 800 sírt tartalmazott.

1080 körül a Welfek költöztek ide. A Veitsburg alatti település piacjogot és a Stauferek (egy 11-13. században élt nemesi család) gyengülése után birodalmi városi rangot kapott.

A vár a városon kívül maradt, és a császári helytartósághoz tartozott, a város falakkal és tornyokkal védekezett ellene.

A város fénykorát az 1380-ban alapított Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság működése jelentette másfél évszázadon át.

A város 1810 óta tartozik Württemberghez.

Napjainkban neve elsősorban a Ravensburger kiadóval forrt össze, amely a német nyelvterület egyik legjelentősebb társasjátékgyártója.

Nevezetességek

Ravensburgot a tornyok városának is nevezik. Az óváros részben fennmaradt városfala mentén torony-toronyt követ. A régebbi részei a 14. századból származnak:

Miasszonyunk-kapu (Frauentor, 1350)
Zöld-torony (Grüner Turm) – nevét a rombuszmintás falfestéstől és a címerekről kapta.
Helytörténeti múzeum (Heimatmuseum) – Műalkotások gazdag gyüjteményét, a céhek és az otthoni élet sok emlékét mutatja be.
Plébániatemplom (Pfarrkirche st. Jodokus)
Alsó kapu (Unteres Tor)
Kórház-torony (Spitalburm)
Fehér-torony (Weisser Turm), vagy népszerűbb nevén Liszteszsák (Mehlsack) – Nevét fehér vakolatáról kapta.
Felső-kapu (Obertor)
Schellenbergi-torony (Schellenbergturm)
A Markenplatz magas őrtornya a város közepén (Blaserturm). A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették
Kereskedők háza (Waaghaus) – A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették hozzá a város közepén álló őrtoronyhoz (Blaserturm).
Boldogasszony-templom (Liebfrauenkirche) – A szerény, dísztelen épület 14. századi, minden része a ferencesek építkezését mutatja. 14. századi, a kórusban található szép üvegfestményei jelentősek. A déli oldalhajón látható az 1470-ből való Ravensburgi Madonna másolata (az eredeti Berlinben van).
Városháza (Rathaus) – A 15. században épült, 1876-ban neogótikus stílusban építették át, két terem maradt meg részben a régi faburkolattal.
Bőr-ház (Lederhaus) – 1574-től a bőrdíszművesek háza
Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság székháza – 1446-ban épült, később barokk stílusban építették át.

Itt születtek, itt éltek

Heinrich der Schwarze (1075–1126) bajor herceg, itt halt meg
Johann Caspar Bagnato (1696–1757) építész
John Bumüller (1811–1890) tanító és író
Adolf Walter (1829–1870) országgyűlési képviselő, meghalt Ravensburgban
Tobias Hafner (1833–1921) tanító, író és helytörténész, itt élt és itt halt meg Ravensburgban
Theodor Schnell (1836–1909) szobrász, lakberendező
Friedrich Bumüller (1842–1914) városi orvos és tisztiorvos
Siegfried Straub (1896–1915) költő, Ravensburgban nőtt fel
Jost Metzler (1908–1975) tengeralattjáró-parancsnok, itt élt és itt halt meg Ravensburgban
Josef W. Janker (1922–2010) író, itt élt és itt halt meg Ravensburgban
Willi Papert (1924–1980) rendező, karmester, zeneszerző és zenész
Andreas Schockenhoff (1957–2014) országgyűlési képviselő (CDU), itt élt Ravensburgban
Michael Helming (1972–) író, Ravensburgban él