Reutlingen

	Reutlingen
; Reutlingen címere	; Reutlingen zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Reutlingen járás
Alapítás éve	1240
Polgármester	Barbara Bosch
Irányítószám	72760; 72770; 72762;
Körzethívószám	07121; 07072;
Rendszám	RT
Testvérvárosok	Lista Aarau; Roanne; Dusanbe; Ellesmere Port; Reading; Bouaké; Szolnok; Pirna;
	Népesség
Teljes népesség	119 040 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	1 367,65 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	382 m
Terület	87,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 29′, k. h. 9° 13′48.483333°N 9.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 29′, k. h. 9° 13′48.483333°N 9.216667°E
	Reutlingen Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
	Reutlingen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Reutlingen témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Reutlingen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 119 040 fő (2025. december 31.). Reutlingen Pfullingen és Eningen unter Achalm községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1961 és 2025 között:

Lakosok száma	77 446	88 648	95 289	95 774	100 400	108 565	112 097	112 176	115 006	119 040
	1961	1968	1975	1981	1988	1995	2002	2008	2016	2025

Adatok: Wikidata

Fekvése

A Sváb-Alb hegység lábánál, az Echaz folyócskánál fekvő település.

Története

A településnek már 1180 körül piacjoga, 1210-től pedig már városjoga is volt. Sváb-Alb vidékre kirándulóknak is.

Óváros

A város nagy része 1726-ban egy nagy tűzvészben leégett, ezért az óváros mai képére a 18. század közepének stílusa jellemző. A második világháború kárait nagyvonalú újjáépítésekkel hozták helyre. Az óváros egyik jellegzetes pontja a Főpályaudvar (Hauptbahnhof) parkos előtere. Itt áll Friedrich List (1789-1846) közgazdász és gazdaságpolitikus emlékműve. A szobor mellett nyílik a modern nagyvárosi Karlstrasse. Innen az aluljárón átmenve észak felé jutunk a Wilhelmstrasséhoz, Reutingen főutcájához, amely az Óváros főutcája is volt. Itt az utca eleje körül jobb oldalon áll az evangélikus Mária-rend 1358-ban épült szerény Nikolai-temploma. A templom előtt pedig a város két legjelentősebb céhének a tímároknak és kelmefestőknek a kútja áll.

A Wilhelmstrassét keresztező Markplatz délnyugati oldalán álló 1966-ban felavatott épületben találhatók – a Városházán kívül – a városi hivatalok. A Piaci-kút (Marktbrunnen) szobra II. Miksa császárt ábrázolja, aki visszaadta 1570-ben a város régi jogait.

Nevezetességek

Kórház-templom (Spitalkirche) – a Wilhelmstrasse bal oldalán áll, 1333-ban építettek. A templom legfigyelemreméltóbb helye a portál.
Mária-templom (Marienkirche) – tornya 73 méter magas. Építését 1247-ben késő román stílusban kezdték, a tornyot 1343-ban gótikus stílusban fejezték be. A négyzetes alaprajzú szolid torony érdekesen kiképzett kőcsipkézetes piramisban végződik. Ez a Felső-Neckar terület első olyan temploma, amelyben a gótika már teljesen kifejezésre jutott és így mintául szolgált a környék több temploma számára is. A középső hajó támasztóívei bazilikára jellemzőek és egyedülállóak. Gazdagon tagolt oszlopai uralják a belső képet. Az oldalfalak ívsorai is különlegesek. A hosszhajó egyik falát pedig gótikus festmények díszítik. Belső berendezéséből kevés maradt meg, így közülük a legjelentősebb a Szent sír a 16. századból és az 1499-ből való dombormű díszítette Keresztelő kő; mindkettő késő gótikus stílusú és sváb szobrászok munkája.
Templom-kút (Kirchbrunnen) – az 1561-es mű utánzata és II. Frigyes császár szobra díszíti.
Mezőgazdasági Szakiskola – 1727-ben épült, barokk favázas ház.
Hársfa-kút (Lindenbrunnen) – a kút melletti Jos-Weiss-Strasszéba kanyarodó út a régi városfal és a Jég-torony (Eisturm) mellett vezet a középkori várost körülvevő egykori árokig (Lebergraben) vezet.
Mezitlábasok kolostora (Barfüsserkloster) – az egykori kolostor 16. századi favázas építmény, melyben a Friedrich List gimnázium kapott helyet.
A világ legszűkebb utcája (Engste Strasse der Welt) – mindössze 31 cm széles kis utca a belvárosban, a Speuerhofstrasse-nàl.

Itt születtek, itt éltek

Friedrich List (Reutlingen, 1789. augusztus 6. – Kufstein, 1846. november 30.) – német közgazdász, gazdaságpolitikus,
Julius Wagner (1882–1952) – német-svájci atléta,
Friedrich Schlotterbeck (1909–1979) – politikus, szerző és író,
Mellow Mark (* 1974) – rap- reggae- és soul zenész,
Ole Bischof (* 1979) – cselgáncsozó,
Sebastian Nerz (* 1983) – A PIRATEN elnöke,
Jürgen Mössmer (* 1989) – brazil származású német labdarúgó.