A város hét dombra épült. Latgalliában, Rigától 242km-re keletre, az orosz–lett határtól pedig 63km-re nyugatra található.
Történet
Először 1285-ben említik a források, Rositten néven. Történetének korai szakaszában orosz és litván erők támadták, majd 1582-ben a Lengyel–Litván Unió része lett. 1773-ban városi rangot kapott. A 19. században a Vityebszki kormányzóság része lett. 1917-ben itt tartották az első Latgalei Kongresszust, melynek során Latgale vezető politikusai a Lettországhoz való csatlakozás mellett döntöttek. 1918-ban a lett függetlenségi háború során Latgale régió kulturális központjává vált. 1941 júliusában német csapatok támadták, majd 1944-ben a város kétharmada megsemmisült a szovjet bombázások miatt, lakosságszáma pedig 13 300 főről 5000 főre csökkent. A háború után újjáépült, és jelentős gazdasági központ lett.
Népesség
A település lakosságának 47,5%-a orosz, 44,5%-a lett.
A 19. században a város lakosságának kétharmada zsidó volt. 1935-ben a lakosságszám 13 139 fő volt. 1989-ben az oroszok a népesség 53%-át alkották. 1991-ben lakossága 43 156 fő volt, 2011-re ez a szám 32 295-re csökkent. Ennek oka a magas átlagéletkorú lakosság (40,3 év), az alacsony születésszám és a nagyobb városokba való költözés.
Jézus szíve római katolikus székesegyház, 1901-ben szentelték fel
Ortodox templom, 1936-ban szentelték fel
Szent Miklós óhitű templom, 1895-ben épült
Evangélikus templom, 1932 és 1938 között épült
Zöld Zsinagóga, a város egyetlen megmaradt zsinagógája, 1845-ben épült
A rēzeknei vár romjai
Latgales Māra emlékmű, 1939-ben készült
Latgalliai kultúrtörténeti múzeum
Aquaterrárium
Éghajlat
A város éghajlata kontinentális, az évi középhőmérséklet 4,7°C, a januári középhőmérséklet -7°C, a júniusi 17°C. Az eddigi legalacsonyabb hőmérséklet -39°C, a legmagasabb hőmérséklet 34°C volt. Az évi átlagos csapadékmennyiség 639mm.
Lettország
é. sz. 56° 30′ 24″, k. h. 27° 19′ 51″56.506667°N 27.330833°EKoordináták: é. sz. 56° 30′ 24″, k. h. 27° 19′ 51″56.506667°N 27.330833°E
