Robertinida

Robertinida
Rendszertani besorolás
Ország: Rhizaria
Törzs: Retaria
Altörzs: Likacsosházúak (Foraminifera)
Osztály: Globothalamea
Rend: Robertinida
Loeblich et Tappan 1984
Főcsaládok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Robertinida témájú rendszertani információt.

A Robertinida a likacsosházúak középső triászban megjelent recens rendje, melynek házai planispirálisan-trochospirálisan tekerednek belső kamrákkal és optikailag sugaras aragonitból álló perforált üveges fallal.

Történet

Hofker 1951-ben Conorbidának nevezte, azonban ez a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe 39. cikke alapján érvénytelen név, mely a Conorbis Hofker 1951 non Swainson 1840 néven alapul.

Alfred L. Loeblich és Helen Tappan nevezték el Robertininának 1984-ben, de már Mihalevics 1980-as és Haynes 1981-es írásában szerepel a Robertinida név. Eredeti neve Involutinina – a kalcit-aragonit megkülönböztetés nem volt alapos indok az önálló rendre –, 1987-ben sorolták át renddé, elkülönítve a kalcittartalmú Buliminidától és Rotaliidától.

1988-ban Loeblich és Tappan a Foraminiferida rend alrendjeként írták le Robertinina néven. 1993-ban Thomas Cavalier-Smith a Reticulosa törzs Foraminifera altörzse Polythalamea osztályának Rotalidia alosztályába sorolta.

2013-ban Pawlowski, Holzmann és Tyszka kissé módosította a meghatározását, így néhány összetapadt falú faj is került többek közt a Robertinidába. Ugyanez évben Mihalevics 5 alrendre (Duostominina, Ceratobuliminina, Asterigerinina, Conorboidina, Robertinina) bontotta, és a Rotaliana alosztály Robertinoida főrendje egyetlen rendjeként sorolta be.

Morfológia

Üvegszerű perforált sugaras aragonitháza van, recens fajai kamrái belső részekre oszthatók. Általában kétlamellás szerkezetű, de a középső réteg és a szekunder lamellák határa közt nincs egyértelmű különbség. Például a Hoeglundina kamrafala kétlamellás, de a kalcitfalú likacsosházúakkal szemben nem válik az utolsó kamra nyílása likaccsá az új kamra hozzáadásakor.

Viszonylag sok nátriumot és kevés magnéziumot épít be aragonitjába. A magnézium erősen gátolja a nukleációt és növekedést, így magnéziumcsökkentő mechanizmusa van, mely a triász és a jura magas Mg/Ca-arányának felel meg, így a kevés magnézium alapján a környező tengervíznél azonos kalciumtartalom mellett kevesebb magnéziumot tartalmazó folyadékból válhat ki aragonitja. Aragonithasználata megfelel az aragonit kalcit feletti általános dominanciájának magas Mg/Ca-arány mellett, melyet megfigyeltek permi aragonitos Involutinida-fosszíliákban is, melyek élete során a tengerben 4-szer annyi Mg volt, mint Ca.

Hatszög alapú aragonithasábjai c-tengelye merőleges a falfelszínre, bazális pinakoidja párhuzamos. Hasábcsoportjait szerves héjak veszik körül, különösen finom perforációi pórusmezőkben lehetnek.

Élőhely

Tengerek bentoszában él például többfémes csomók közelében, de ritka. Kis mennyiségben előfordul a Spitzbergák fjordjaiban is, azonban alacsony fajszáma oka lehet a csoportokra irányuló kevés figyelem vagy, a rossz módszertan vagy az alacsony fosszilizációs képesség. Minden mélységben előfordul – sekély és mély vízben egyaránt.

Szaporodás

Genetika

Molekuláris tanulmányok alapján meszesedési útjai a likacsosházúakon belül többször jelentek meg, ezt morfológiai és mikroszerkezeti diverzitás is alátámasztják. SSU rRNS-szekvencia érhető el a Rubratella egy meg nem nevezett fajáról, a Hoeglundina elegansról és a Robertina arcticáról.

Filogenetika

A Robertina arctica a Rotaliida közeli rokona lehet: Pawlowski, Holzmann és Tyszka filogenetikájában utóbbi bazális csoportja volt a Leptohalysis scotti testvércsoportjaként.

5 alrendje ismert, közülük a legtöbb triászban élt faj Rigaud et al. 2015-ös csoportosítása szerint a Duostominina tagja.

A Robertina arctica elemzésén és a Carterináról szóló, 2013-ig nem közölt molekuláris adatok alapján a Robertinida és a Carterinida is a Globothalamea része.

Fosszíliák

Fosszíliákat képez, így vizsgálható fejlődése. Az összetapadásról a meszesedésre való áttérés többnyire a középső-késő paleozoikumban történt. Első fosszíliái az oleneki krízis körül jelentek meg összetapadt vagy vegyes összetapadt-szekretált aragonitfalakkal, később teljesen mineralizált házra váltottak.

A teljesen kalcitházú Rotaliida megjelenése nem ismert. A hagyományos nézet szerint a Robertinida közvetlen leszármazottja, eszerint legkorábbi ismert megjelenése a Buliminida kora jurai megjelenése volt, míg egy másik nézet szerint a Robertinidától függetlenül jelent meg, mineralizációja a Robertinidától függetlenül jelent meg.

Nehézségek

Könnyen károsodhatnak fosszíliái, házaik pedig üledékkel és pirittel töltődhetnek.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 Loeblich AR, Tappan H (1988). Forminiferal Genera and their Classification. 2012. június 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. november 1. {{cite book}}: |website= ignored (súgó); More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  2. ↑ Gupta BKS (2002). Systematics of modern foraminifera.
  3. 1 2 Mikhalevich VI (2013). "New insight into the systematics and evolution of the foraminifera". Micropaleontology. 59 (6): 493–527.
  4. ↑ Sen Gupta BK (2003). "Systematics of modern Foraminifera". Modern Foraminifera. doi:10.1007/0-306-48104-9_2. ISBN 0-306-48104-9. {{cite book}}: Unknown parameter |chapterauthor= ignored (súgó)
  5. 1 2 3 4 Pawlowski J, Holzmann M, Tyszka J (2013). "New supraordinal classification of Foraminifera: Molecules meet morphology" (PDF). Mar Micropaleontol. 100: 1–10. doi:10.1016/j.marmicro.2013.04.002.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Cavalier-Smith T (1993). "Kingdom Protozoa and its 18 phyla" (PDF). Microbiol Rev. 57 (4): 953–994. doi:10.1128/mr.57.4.953-994.1993. PMC 372943. PMID 8302218. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  7. ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  8. ↑ Sen Gupta BK (2003). "Shell construction in modern calcareous Foraminifera". Modern Foraminifera. 57–70. o. doi:10.1007/0-306-48104-9_4. ISBN 0-306-48104-9. {{cite book}}: Unknown parameter |chapterauthor= ignored (súgó)
  9. 1 2 3 4 5 de Nooijer LJ, Sampedro LP, Jorissen FJ, Pawlowski J, Rosenthal Y, Dissard D, Reichat GJ (2023. június 23.). "500 million years of foraminiferal calcification". Earth-science reviews. 243 (104484). Hozzáférés: 2024. október 5.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. ↑ Goineau A, Gooday AJ (2017. április 6.). "Novel benthic foraminifera are abundant and diverse in an area of the abyssal equatorial Pacific licensed for polymetallic nodule exploration". Sci Rep. 7 (45288). doi:10.1038/srep45288. PMC 5382569. PMID 28382941.
  11. ↑ Jima M, Jayachandran PR, Nandan SB (2021. október 18.). "Modern Benthic Foraminiferal Diversity Along the Fjords of Svalbard Archipelago: Diversity Evaluation". Thalassas. 38: 647–664. doi:10.1007/s41208-021-00356-7.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  12. ↑ Saraswati PK, Srinivasan MS (2015. december 18.). "Calcareous-Walled Microfossils". Micropaleontology. doi:10.1007/978-3-319-14574-7_6. ISBN 9783319145747.
  13. ↑ "Robertinida". Taxonomy Browser. Hozzáférés: 2024. november 1.
  14. ↑ "Robertina arctica". Taxonomy Browser. Hozzáférés: 2024. november 1.
  15. ↑ Rosales I, Schlagintweit F (2015. június 10.). "The uppermost Albian–lower Cenomanian Bielba Formation of the type-area (Cantabria, northern Spain): facies, biostratigraphy, and benthic Foraminifera". Facies. 61 (16). doi:10.1007/s10347-015-0441-9.
  16. ↑ Dubicka Z, Tyszka J, Pałczyńska A, Höhne M, Bijma J, Jense M, Klerks N, Bickmeyer U (2024. augusztus 16.). "Biocalcification in porcelaneous foraminifera". eLife. 13 (RP91568). doi:10.7554/eLife.91568. PMC 11329275. PMID 39150037.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  17. 1 2 Morard R, Hassenrück C, Greco M, Fernandez-Guerra A, Rigaud S, Douady CJ, Kucera M (2022. november 21.). "Renewal of planktonic foraminifera diversity after the Cretaceous Paleogene mass extinction by benthic colonizers". Nat Commun. 13 (7135). doi:10.1038/s41467-022-34794-5. PMC 9681854. PMID 36414628.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  18. ↑ Caramés A, Adamonis S, Concheyro A, Remírez M (2018. november 21.). "New Finding of Regular Echinoid Elements and Microfossils from the Pilmatué Member, Agrio Formation (Early Cretaceous), Neuquén Basin, Argentina". In Cusminsky G, Bernasconi E, Concheyro G (ed.). Adv South Am Micropaleontol. doi:10.1007/978-3-030-02119-1_1. ISBN 9783030021184.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Robertinida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk