Involutinida

Involutinida
Evolúciós időszak: 298–0 Ma
Rendszertani besorolás
Ország: Rhizaria
Törzs: Retaria
Altörzs: Likacsosházúak (Foraminifera)
Rend: Involutinida
Hohenegger et Piller, 1977
Familiae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Involutinida témájú rendszertani információt.

Az Involutinida a likacsosházúak (Foraminifera) ismeretlen helyzetű rendje, melynek fosszíliái a kora permtől a késő krétáig ismertek, egyetlen ismert élő családja a Planispirillinidae.

Történet

Fogalma az évek alatt fokozatosan fejlődött, kezdve a Treatise on Invertebrate Paleontology 1964-es C részében leírt, a Spirillinidába sorolt Involutinidaevel, melyet a Cassidulinacea alá rendeltek. Ezt később az Involutinacea Zaninetti 1975 főcsaládba sorolták további családokat ide sorolva, 1977-ben Hohenegger és Piller az Involutinaceát az Involutinina alrendbe, azt az Involutinida rendbe, azt pedig az Involutinoida főrendbe sorolták.

A Planispirillinidae két nemzetsége, az Alanwoodia és a Planispirillina eredetileg a Spirillinidae tagja volt, a többi nemzetséget később adták hozzá.

Az Involutina hungarica fajt először Sido írta le 1952-ben, de Felix Schlagintweit és Werner E. Piller 1990-ben újra leírta a krétai Involutinida-fajok körüli viták miatt.

Mihalevics 2000-ben a Spirillinata osztály Spirillinana alosztályába sorolta álkét- vagy -többkamrás sugaras szimmetriájú meszes háza alapján.

2013-ban Pawlowski et al. incertae sedisként sorolták be a likacsosházúakon belül, mivel bár a Spirillinida közeli rokonaként írták le, nem érhető el molekuláris adat; de a Tubothalamea lehetséges tagjaként szerepel.

Morfológia

Az Involutinida kétkamrás aragonitházú egy szferoid alakú proloculusszal, melyet egy csőszerű másodlagos főkamra vesz körül. A házfal kétlamellás lehet, ahol a belső lamella mikroszemcsés, gyakran sötét, a külső üvegszerű. Plani- vagy trochospirálisan tekeredhet kúpot alkotva. Lamelláris vastagodások vagy pillérszerű szerkezetek lehetnek egy vagy mindkét oldal umbilikális részén. Perforált házát többé-kevésbé fejlett aragonitlapok akkréciójával és laterális appozíciójával építi a kalcitházú Spirillinidához hasonlóan. Kristályegységei üvegszerűek vagy nyújtottak, és in situ szekretálja szerves szubsztrátra, szemben a Miliolidával, ahol a kristályegységek sejten belül keletkeznek, és a sejtperifériára Golgi-vezikulumok szállítják.

Falszerkezetét módosíthatja homogén mikroszemcsés szerkezetté.

Rendszertan

5 családja van, ebből 3 – az Involutinidae, a Hirsutospirellidae és a Planispirillinidae – második kamrája osztatlan, míg a Ventrolaminidae proloculusa után számos kamrával rendelkezik. Mindben van planispirális és trochospirális változat is. A Trocholinidaet 1963-ban hozta létre Kristan-Tollmann, meghatározását Rigaud et al. egészítették ki 2013-ban.

Loeblich 1988-as cikke alapján a Planispirillinidae 5 élő nemzetségét aragonitháza miatt ide sorolták, de a Spirillinida vagy a Robertinida közelebbi rokona lehet, mert nem volt ismert késő krétainál újabb Involutinida-fosszília, és a Spirillinidát az Involutinida testvércsoportjaként azonosították.

Parafiletikus csoport lehet egy Involutinida–Spirillinida átmenet alapján, melyet azonos formák gyors megjelenése is mutat. A Spirillinidához hasonló házépítési módszer és az azonos falmikrostruktúrák is ezt támasztják alá.

Evolúció

A kora permben jelent meg, mikor a tengervíz magnéziumtartalma kalciumtartalma négyszerese volt. Bár nincs a rendnek a krétánál újabb ismert fosszíliája, a recens Planispirillinidae ide tartozhat.

Eredethipotézisek

Egy gyakori eredethipotézise az Archaediscacea-elmélet, azonban az a kora karbon és az alsó moszkvai közt élt, és nem ismert permi fosszíliákban, a hozzá hasonló Pseudovidalinida-fajok a középső-felső permben éltek, de nem valószínű triász Involutinida-ősök, mivel a Pseudovidalinida feltehetően sose módosította falszerkezetét.

S. Gargouri és D. Vachard 1988-ban az Involutinida lehetséges őseként a porcelánszerű Glomospirella nemzetséget javasolta, de D. Altiner elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a Multidiscus e közös ős, mivel a Neodiscushoz hasonlóan erősen levezetett Hemigordiopsida-nemzetség sugarasan elrendezett rostos szerkezetekkel Miliolida-szerű fallal, és a kettő közül előbbit tekintette valószínű ősnek planispirális tekercselése miatt.

Riboszomális DNS-elemzések alapján is valószínűtlen, hogy a Miliolida rokona.

Jegyzetek

  1. 1 2 Loeblich A, Tappan H (1964). Moore (ed.). Protista 2: Sarcodina Chiefly "Thecamoebians" and Foraminiferida. Treatise on Invertebrate Paleontology. Vol. C (5. ed.). Geological Society of America. ISBN 978-0-8137-3003-5. {{cite book}}: ISBN / Date incompatibility (súgó); Unknown parameter |editorfirst= ignored (|editor-first= suggested) (súgó)
  2. ↑ Seears H (2011). Biogeography and phylogenetics of the planktonic foraminifera (PDF) (PhD thesis). Nottinghami Egyetem. Hozzáférés: 2024. november 5. {{cite thesis}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  3. 1 2 Mikhalevich VI (2000). "Definition and composition of the class Spirillinata (Foraminifera)" (PDF). Zoosyst Ross. 8 (2): 201–204. Hozzáférés: 2024. november 5.
  4. ↑ Schlagintweit F, Piller WE (1990). "Involutina hungarica (Sido) from allochthonous Urgonian limestones of the Northern Calcareous Alps and remarks on the genus Hensonia Moullade & Peybernes, 1974". Beitr Paläont Österr. 16: 145–153.
  5. ↑ Pawlowski J, Holzmann M, Tyszka J (2013). "New supraordinal classification of Foraminifera: Molecules meet morphology" (PDF). Mar Micropaleontol. 100: 1–10. doi:10.1016/j.marmicro.2013.04.002. Hozzáférés: 2024. november 5.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. 1 2 Loeblich AR, Tappan H (1988). Forminiferal Genera and their Classification. 2012. június 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. november 5. {{cite book}}: |website= ignored (súgó); More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  7. 1 2 Rigaud S, Vachard D, Schlagintweit F, Martini R (2016). "New lineage of Triassic aragonitic Foraminifera and reassessment of the class Nodosariata". J Syst Paleontol. 14 (11): 919–938. doi:10.1080/14772019.2015.1112846. Hozzáférés: 2024. november 5.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  8. 1 2 Rigaud S, Martini R (2016. július 1.). "Agglutinated or porcelaneous tests: where to draw the line?". J Foraminifer Res. 46 (3): 333–344. doi:10.2113/gsjfr.46.3.333. Hozzáférés: 2024. november 5.
  9. 1 2 3 4 5 Groves JR, Altiner D. "Survival and recovery of calcareous foraminifera pursuant to the end-Permian mass extinction". Comptes Rendus Palévol: 487–500. doi:10.1016/j.crpv.2004.12.007. Hozzáférés: 2024. november 5.
  10. ↑ Rigaud S, Blau J, Martini R, Rettori R (2013. október 1.). "Taxonomy and phylogeny of the Trocholinidae (Involutinina)". J Foraminifer Res. 43 (4): 317–339. CiteSeerX 7dcd6c8856208c034a72272eac0392e2b972eb90. doi:10.2113/gsjfr.43.4.317. {{cite journal}}: Check |citeseerx= value (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. 1 2 Tappan H, Loeblich AR (1988. szeptember 1.). "Foraminiferal evolution, diversification, and extinction". J Paleontol. 62 (5). JSTOR 1305391.
  12. ↑ de Nooijer LJ, Sampedro LP, Jorissen FJ, Pawlowski J, Rosenthal Y, Dissard D, Reichat GJ (2023. június 23.). "500 million years of foraminiferal calcification". Earth-science reviews. 243 (104484). Hozzáférés: 2024. október 5.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Involutinida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk