| Róth Marcell | |
| Dr. Róth Marcell. Budapest 1942 | |
| Született | Róth Mór 1891. október 23. Fényes |
| Elhunyt | 1945. január 12. (53 évesen) Budapest |
| Állampolgársága |
|
| Gyermekei | Rác András, Róth György |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (C parcella, 13. sor, 5. sírhely) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Róth Marcell témájú médiaállományokat. | |
Róth Marcell (román forrásokban Marcel Roth; eredeti neve Róth Mór) (Fényes, 1891. október 23. – Budapest, 1945. január 12.) magyar sebészorvos, egyetemi magántanár.
Róth Adolf fakereskedő és Hercz Rozália fiaként született, tízgyermekes zsidó származású családban (a legfiatalabbként) Krassó-Szörény vármegyében. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Münchenben végezte, 1914-ben avatták doktorrá Budapesten. Az első világháborúban katonaorvosként Galíciában szolgált, majd 1919-ben a magyar Vörös Hadseregben is orvosként működött. 1920-ban Kolozsvárra költözött, ahol a kolozsvári egyetemen Iacob Iacobovici sebészprofesszor mellett tanársegédként dolgozott, hat évig volt asszisztens. 1922-ben házasságot kötött Loránt Erzsébettel; két fia született: András (1926) és György (1928).

1927-ben letette a magántanári vizsgát, és egyetemi magántanárrá képesítették a Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem orvosi karán. Az első magyar kisebbségi magántanár volt akit a román egyetemre habilitáltak. 1927 és 1934 között sebészfőorvos az aradi Therapia szanatóriumban. Kolozsváron a Zsidó kórházban 1934-től a sebészeti osztályt vezette, és kezdeményezte a Zsidó Gondozó- és Ápolónővérek Eszterrendjének megalapítását.1942-ben Budapestre költözött: a kolozsvári Zsidó kórházban a Második bécsi döntés után a betegkörzet beszűkülése és anyagi nehézségek miatt leépítések kezdődtek, ezért előbb ő ment a fővárosba, majd a család is követte. Budapesten a Maros utcai zsidókórházban kapott állást, és a család a Hollán Ernő utcában lakott. 1944-től a két fia Sztehlo Gábor Bogár utcai gyermekotthonában bujkált, így túlélték a háborút. 1945. január 12-én a Maros utcai kórházban elkövetett nyilas tömeggyilkosság során feleségével együtt meggyilkolták, így két fia árván maradt.
Orvosi szakcikkei a temesvári Praxis Medici című szakfolyóiratban láttak napvilágot (1939–40).