Róth Marcell

Róth Marcell
Dr. Róth Marcell. Budapest 1942
Dr. Róth Marcell. Budapest 1942
SzületettRóth Mór
1891. október 23.
Fényes
Elhunyt1945. január 12. (53 évesen)
Budapest
Állampolgársága
GyermekeiRác András, Róth György
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (C parcella, 13. sor, 5. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Róth Marcell témájú médiaállományokat.

Róth Marcell (román forrásokban Marcel Roth; eredeti neve Róth Mór) (Fényes, 1891. október 23. – Budapest, 1945. január 12.) magyar sebészorvos, egyetemi magántanár.

Életútja

Róth Adolf fakereskedő és Hercz Rozália fiaként született, tízgyermekes zsidó származású családban (a legfiatalabbként) Krassó-Szörény vármegyében. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Münchenben végezte, 1914-ben avatták doktorrá Budapesten. Az első világháborúban katonaorvosként Galíciában szolgált, majd 1919-ben a magyar Vörös Hadseregben is orvosként működött. 1920-ban Kolozsvárra költözött, ahol a kolozsvári egyetemen Iacob Iacobovici sebészprofesszor mellett tanársegédként dolgozott, hat évig volt asszisztens. 1922-ben házasságot kötött Loránt Erzsébettel; két fia született: András (1926) és György (1928).

A Róth család. Arad, 1930 körűl.

1927-ben letette a magántanári vizsgát, és egyetemi magántanárrá képesítették a Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem orvosi karán. Az első magyar kisebbségi magántanár volt akit a román egyetemre habilitáltak. 1927 és 1934 között sebészfőorvos az aradi Therapia szanatóriumban. Kolozsváron a Zsidó kórházban 1934-től a sebészeti osztályt vezette, és kezdeményezte a Zsidó Gondozó- és Ápolónővérek Eszterrendjének megalapítását.1942-ben Budapestre költözött: a kolozsvári Zsidó kórházban a Második bécsi döntés után a betegkörzet beszűkülése és anyagi nehézségek miatt leépítések kezdődtek, ezért előbb ő ment a fővárosba, majd a család is követte. Budapesten a Maros utcai zsidókórházban kapott állást, és a család a Hollán Ernő utcában lakott. 1944-től a két fia Sztehlo Gábor Bogár utcai gyermekotthonában bujkált, így túlélték a háborút. 1945. január 12-én a Maros utcai kórházban elkövetett nyilas tömeggyilkosság során feleségével együtt meggyilkolták, így két fia árván maradt.

Orvosi szakcikkei a temesvári Praxis Medici című szakfolyóiratban láttak napvilágot (1939–40).